Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Érd - Magyar Földrajzi Múzeum

ÉRD Érd neve "End" alakban már szerepel az első, 1528-ban megjelent, úgynevezett Lázár-féle országtérképünkön is. A XVII-XVIII. századtól a latin, a német és magyar nyelvű földrajz könyvek, országismék, lexikonok, egyre részletesebben mutatják be a virágzó mezővárost. Érd látnivalói, nevezetességei közül említést érdemel a XVII. században emelt, sóskúti mészkőből készült 23 m maga minaret, mely az európai oszmán építészet egyik legészakibb emléke. Érdligeten a hajdani Kutyavár omladozó falai emlékeztetnek Mátyás király korára. A török megszállást követő gazdasági fellendülés idején 1772-ben kapott mezővárosi rangot a település. Érd-Ófalu látnivalója a XV. századi kato-^ likus plébániatemplom, és az 1734-ben épült Szent Sebestyén kápolna. A hajdani KALOT népfőiskolának is otthont adó klasszicista stílusú Sina kastély sokáig gazdátlanul dacolt az idővel, köveit, tetőszerkezetét a második világháború után a helybeliek széthordták, majd a romos épületet 1971ben, tanácsi rendelettel lebontásra ítélték. A város legimpozánsabb, műemlék jellegű kúria épülete ad otthont Érd egyetlen múzeumának, az országos gyűjtőkörű Magyar Földrajzi Múzeumnak. A múzeum megalakulásának története Magyarország igen gazdag és sokrétű múzeumi szervezetében évtizedeken át hiányzott azon intézmény, mely a földrajzi utazók, kutatóexpedíciók emlékeit és a geográfia, mint tudomány és iskolai tantárgy muzeális relikviáit gyűjtötte volna. Az 1930-as években Cholnoky Jenő földrajzprofesszor szorgalmazta a múzeumalapítás ügyét, de a szándék, elsősorban anyagi okok miatt zátonyra futott. A II. világháborút követően Kádár László földrajz- és ImrédiMolnár László térképész professzor próbálkozott a múzeumszervezéssel, de az ő törekvéseik sem vezettek eredményre. A több évtizedes, sorra kudarcba torkolló kísérletek után 1978-ban az Érden élő világjáró földrajztudós, Balázs Dénes levélben fordult lakóhelye vezetőihez és javaslatot tett egy földrajzi múzeum alapítására. Felajánlotta saját utazásainak néprajzi gyűjteményét, könyvhonoráriumaiból megtakarított pénzét. Önzetlenül, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalta a szerteágazó szervezési feladatokat, az első kiállítás anyagának összegyűjtését és előkészítését. Öt esztendős, áldozatkész munkája révén jöhetett létre 1983. júliusában a Magyar Földrajzi Múzeum. A Magyar Földrajzi Társaság Múzeumi Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium valamint Érd városa összefogása révén nyílhatott meg az első kiállítás, a város szívében található patinás, régi Wimpffen-kúriában. -73-