Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Cegléd - Kossuth Múzeum

CEGLÉD leletegyüttesek gyarapították a múzeum anyagát és a város íratlan múltjának mozaikdarabjait - mindenek előtt az egykori templomromok (Kövespart, Nyúlfülehalom, Öregszőlők) területéről bekerült Árpádkori leletek. Ez utóbbi helyszín régészeti emlékeiről, a kutatás történetéről további részleteket tudhat meg az olvasó Tari Edit: A ceglédi Öregszőlők régészeti emlékei с könyvéből. A néhány évvel ezelőtt Jászkarajenőről előkerült, meghökkentően különleges késő szarmata csontfaragványok ugyancsak a múzeum ritkaságai közé tartoznak. A múzeum régészeti tárgyú kiadványai közül meg kell még említeni a Kovalovszki Júlia szerkesztésében megjelent A magyar falu régésze, Méri István с könyvet, melynek szerzői az abonyi születésű kiváló középkor kutatónak állítottak így emléket. A néprajzi szakterület szintén a fő kutatási irányok közé tartozik a Kossuth Múzeumban. A kismesterségek, a népi földművelés, állattenyésztés eszközei és szerszámai, a viselet egykori darabjai a gyűjtőterület községeiből (Albertirsa, Ceglédbercel, Tápió mente stb.) is idekerülnek. A néprajzi gyűjtemény legszebb évszámos tárgyait a jelenlegi időszaki kiállításon láthatják az érdeklődők. Az e területen folyó kutatások egyik dokumentuma Kocsis Gyula: Hagyatéki leltárak, Cegléd 1850-1948 című munkája, melyben a szerző az egykori városi polgárok hagyatéka alapján érdekes vonásokkal gazdagította a városlakók társadalmi, gazdasági viszonyairól rajzolt képet. Ugyancsak Kocsis Gyula szerkesztette az 1993-ban megjelent Történeti és néprajzi tanulmányok Ceglédről с könyvet. Az itt feldolgozott témakörök először jelentek meg nyomtatásban. A Történeti gyűjtemény Kossuth-darabjairól már volt szó korábban. Ezeken kívül meg kell említeni a várostörténetet dokumentáló gyűjtemény mindig gyarapodó írásos és tárgyi emlékeit. Az adattárba kerülnek a régészeti dokumentáció lapjai, a helytörténeti kutatások kéziratai, a gyűjteménnyel kapcsolatos adatok, újságcikkek, Ceglédhez kapcsolódó személyek visszaemlékezései, stb. napjainkban az 1994-es országgyűlési képviselőválasztások propaganda anyagának gyűjtése folyik. A ceglédi helytörténet két jellegzetes emlékéről kiadvány is készült. Az egyikben Szabó Attila a ceglédi vallásalapítványi uradalom gazdálkodását elemezte. Egészen más témájú a másik feldolgozás, melyben Kürti Béla a helybeli polgári iskola történetét tekintette át. A múzeum képzőművészeti gyűjteményébe a városi művészek alkotásai kerültek és kerülnek. A különleges tehetségű parasztfestő, Benedek Péter itt őrzött festményei, rajzai alkotják ennek sajátos színfoltját. A Pest megyei múzeumok numizmatikai gyűjteménye a Kossuth Múzeumban kapott helyet. Az itt őrzött pénzek, érmek, kitüntetések, jelvények apró, ám jellegzetes dokumentumai a gyorsan változó világnak. -63-