Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)
Aszód - Petőfi Múzeum
ASZÓD Aszódnak a Galga mentén elfoglalt központi szerepét jellemzi továbbá, hogy 1728-ban itt alapították a Pest megyei evangélikus esperesség latin iskoláját. Az épület, mely ma az aszódi Petőfi Múzeum otthona, 1769-1771 között a helyi homokkőbányák és a Podmaniczky téglavető anyagából, zsúpszalma fedéssel készült. Az időközben algimnáziummá előlépett intézmény kinőtte kereteit, ezért 1872-ben emeletet húztak a földszintes épületre, valamint kisegítő épületszárnyakkal bővítették. E copf stílusú épület egészen az 1948-as államosításokig iskolai szerepet töltött be: 1931-től a megépült új főgimnázium internátusaként működött. 1948-ban lakásokat alakítottak ki e nagyhírű iskola termeiben, hol az elkövetkező tíz év a pusztulás jegyében telt el. Ennek a folyamatnak vetett véget az aszódi járás és a község vezetősége, mikor 1 958. május 11-én Asztalos István, Budapestről Aszódra került tanár korábbi gyűjtőmunkája eredményeit bemutatva két teremben megnyitotta a Petőfi Múzeum kapuját. Asztalos István 1975-ig mellékfoglalkozású tiszteletdíjas alkalmazottként irányította a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által működtetett intézményt, majd főállású igazgatója lett a múzeumnak. 1995-ben történt nyugalmazásáig Aszód község, majd város vezetősége segítségével harminckét év alatt kiköltöztette a tizenhárom lakót, kik új lakáshoz jutottak. Ez a tény teremtette meg a múzeum folyamatos terjeszkedésének lehetőségét. Pest Megye Önkormányzata anyagi támogatásával 1992-1995 között került beruházásra a kisegítő épületszárnyak tetőtér-beépítése. A harmincnyolc éves múltra visszatekintő Petőfi Múzeum a megyei hálózatban tájmúzeumi szerepet tölt be. Ennek megfelelően rendelkezik az alapvető műhelymunkához szükséges feltételekkel, mint szakkönyvtár, raktárhelyiségek, restaurátor műhely, munkaszobák, számítógépközpont, Galéria. Szakembergárdáját jelenleg régész, néprajzos, történész, restaurátor alkotja. A Petőfi Múzeum gyűjtőterülete elsősorban a Galga mente, ahol egyben az Asztalos István által mozgatott és kialakított falumúzeum-hálózat fölött Dány, Galgamácsa, Iklad, Túra, Verség, Zsámbok - szakmai felügyeletet is ellát, valamint kiterjed a Gödöllői-dombság területére is. A múzeum gyűjteményét kezdettől fogva meghatározza Petőfi kultuszának az ápolása, hiszen a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb alakjává vált költő 1835-1838-ig az evangélikus Schola Latina termeiben szívta magába a fénykorát élő iskola kiemelkedő tanárának, Korén Istvánnak az átadásában a kor legfontosabb tudományos ismereteit, szellemiségét. A múzeum névadójával kapcsolatos mindennemű emlék megőrzését, további dokumentumokkal a gyűjtemény bővítését az intézmény alapfunkciójának tekint. Létezett a gimnáziumban egy Petőfivel kapcsolatos gazdag gyűjtemény, ami sajnálatosan a második világháborúban megsemmisült. A jelenleg őrzött legbecsesebb fönnmaradt érték a Petőfi-korabeli Matricula, azaz -54-