Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)
Abony - Abonyi Lajos Falumúzeum
ABONY ABONYI LAJOS FALUMÚZEUM Abony, Szolnok és Cegléd között helyezkedik el. Területe 127,8 km 2 . Lakóinak száma: 14.802 (1990). Nagyhatárú alföldi település. Első ismert földesura a Vezsenyi-család (1450-1472 között) majd Kinizsi Pál és felesége Magyar Benigna, kinek atyja: Magyar Balázs, Mátyás Fekete Seregének egyik vezére. A török idők végére csaknem elpusztul, de a megmaradottaknak, meg a visszatelepülteknek Galántai Balogh István, Abony, paládichi, tószegi és kecskéi pusztult helységek örökös ura 1711. dec. 29-én engedelmet és kedvezményeket ad pusztái megszállására. Lassan benépesül a táj: 1 748-ban Mária Terézia vásárszabadalmat ad s mezővárossá nyilvánítja a helységet. A XVIII. század utolsó negyedében épül a katolikus és a református templom, 1825 körül a zsinagóga. A híres katona-kesergő szövege: "Nagyabonyban csak két torony látszik"... innen származik. A község hét évtizeden át (1950-ig) az abonyi járás székhelye. 1993 óta ismét város. Itt alakult az ország első falusi zeneiskolája. Általános iskoláiban, gimnáziumában 2000 diák tanul. Sportcsarnokai, egészségügyi intézményei, új utat kereső mezőgazdasági üzemei, vállalkozói Abony történetének új lapjait írják. Ezek közé tartozik a régi idők emlékeit őrző Falumúzeum. Létesítésének terve 1948-ra esik. Alapítása 1959-ben, megnyitása pedig 1967-ben történik. A községi tanács 5 tagú előkészítő és 23 tagú szervező bizottságot választ. Az egész szervező és gyűjtőmunkát az akkor végrehajtó bizottsági titkár (e sorok írója) vállalata és végezte. A gyűjtött anyagot többfelé kellett tárolni, amíg a megfelelő épületben, 1967 novemberében megnyithatták a helytörténeti kiállítást. A XVIII. század közepén épült kétszintes granárium a község iparosainak jóvoltából teljesen megújult. A közgyűjtemény Abonyi Lajos nevét vette fel, aki gyermekkorától Abonyban élt, itt kísérték utolsó útjára a református temetőbe. író volt. Népies tárgyú regényeket, elbeszéléseket, népszínműveket írt. A község közönsége 1905-ben közadakozásból szobrot emeltetett Abonyi Lajosnak. Az épületet 1982/83-ban ismét javítani kellett, teljes födémcserével, ahol is a Mechanikai Művek Abonyi Gyáregysége és az Építőipari Szövetkezet végezte a felújítást, s a műemlék jellegű épületben új kiállításokat készítettek, mégpedig az abonyi tanyavilág parasztságának munkaeszközeiből, a gazdálkodás, tanyakörüli jószágtartás, szőlőművelés tárgyi anyagából. Ilyenképpen valóságos parasztmúzeuma a városnak. A füzérdíszítésű kővázákkal ékes "nagykapun" belül a gazdasági udvart -49-