Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Szentendre - Római Kőtár (Castrum)

SZENTENDRE RÓMAI KŐTÁR Lubrica quassa levis fragilis bona vei mala fallax Vita data est homini non certo limite cretae Per varios casus tenuato staminé pendes Vivito mortalis dune dánt tibi tempóra Parcae Seu te ruracolens urbes seu castra vei aequor Flores ama Veneris Cereris bona muriéra carpe Et Nysyi largae et pinguia dona Minerváé Candidam vitám cole iustissima mente serenus lam puer et iuvenis iam vir et fessus ab annis Talis eris tumulo superumque oblitus honores. Ingatag, összezilált - jó vagy rossz -, gyenge, törékeny élet az embereké; csapodár: sose biztos a vége. Sok-sok baj közepette a sors vékony fonalán függsz. Élj, te, halandóként, míg percet hagynak a Párkák, tápláljon bár tenger vagy falu, város, a tábor, ízlelgesd Venus gyönyörét, Nysius, Ceres új adományát, s véle a drága Minervának ragyogó olaját is. Bűntelen életet élj, igazat, megtelve derűvel, már mint zsenge fiú, siheder, majd férj s öregember. Ez leszel itt, s feleded tisztségit a fönt maradóknak. (Adamik Tamás fordítása) 16