Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Szob - Börzsöny Múzeum

SZOB vakokat telepített a községbe. Később a Luczenbacher-család vásárolta meg a káptalani birtokot. Luczenbacher Pál, mint kegyúr építtette a neobarokk templomot és több középületet a községben. A múlt század végén már az ipari tevékenység is fejlődött, de valójában a II. világháborús pusztulásból feléledő falu jelentős fejlődése, mai képének kialakulása, a térségben közigazgatási és ipari szerepe az 1950-es évektől mérhető. A kőbányászat, az élelmiszeripar, a vasút sok embernek adott és ad munkahelyet. A környék iskolacentruma is itt alakult ki a gimnázium elindításával. A múzeum története valójában nem is a megalakulásával kezdődött. Az 1930-as években már tervszerű régészeti feltáró munka folyt Szob területén. A nagymarosi Polgári Iskola tanára, Horváth A. János fáradtságot nem kímélve, kutatási szenvedéllyel, diákjai segítségével rendszeresen ásta a területet. Feljegyzéseket, rajzokat, térképeket készített. A köztiszteletnek örvendő tanár 1945-ben meghalt és munkásságát Laczus Géza tanító folytatta. A Nemzeti Múzeum megbízott leletmentőjeként számos régészeti anyagot mentett meg a pusztulástól. Tanítványaiból szervezett hírszolgálata jól működött, minden építési munkáról értesült. A szaporodó leletanyag múzeum alapítására serkentette. Többszöri kérésére és szorgos munkájára felfigyelve a helyi szervezetek foglalkozni kezdtek a szobi múzeum alapításának ügyével. Lelkes támogatót találtak a Járási Könyvtár vezetőjének Katona Viktornak a személyében. A múzeum létesítésére 1960. május 12-én a Hazafias Népfront, az MSZMP Járási Bizottsága és a Járási Tanács határozata értelmében "előkészítő bizottsággá" alakult. A Pest Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya és a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya támogatásával 1960. szeptember 20-án, 571/1950. számon megszületett a működési engedély. Támogatólag közreműködött a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum. A Járási Tanács kezelésében létre jött tehát a Börzsöny Múzeum. Vezetésével Katona Viktort bízták meg. A Járási Tanács épületének folyosóján, hat megvilágított tárlóban nyílt meg a kiállítás, az említett két lelkes pedagógus hosszú évek alatt végzett önzetlen munkája gyümölcseként. Közügy lett a múzeum. A helyi vezetők hivatalos vendégeiknek büszkén mutogatták. Megindult a tudományos munka, ásatások folytak, néprajzi anyagot, természettudományi anyagot gyűjtöttek, numizmatikai gyűjtemény került a múzeum tulajdonába. 1962. december 1-től a távozó Katona Viktor után Laczus Gézát nevezték ki vezetőnek. 1963. január 1-től a múzeum a megyei hálózatba került. Gyűjtőterülete az Ipoly-völgye. Az egyre gyarapodó tárgyi anyag megfelelő elhelyezésére 1968-ban a helyi és megyei szervek összefogásából egy épületet vásároltak, melynek belső kialakítása után 1968. augusztus 30-án megnyílt az állandó kiállításokkal megrendezett új múzeum. -140-