Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Százhalombatta - Matrica Múzeum

SZÁZHALOMBATTA A múzeum legjelentősebb gyűjteménye a régészeti gyűjtemény, ennek alapjait a Topái Judit ásatásaiból származó római leletanyag jelenti (Matrica tábora, temetői, fürdője), mely Ceglédről került vissza. A római gyűjtemény tovább gyarapodott Kovács Péter 1993 óta folyó munkálatainak eredményeképpen: érmék, sigilláták, stukkók, faragott kövek, szobrok. A kőemlékek egy része a múzeum udvarán megtekinthető, a tervek között szerepel egy lapidárium építése. Nagy jelentőségű az az oltárkő-töredék, melyen szerepel Matrica neve "territórium Matricensis" formában. A leletek közül kiemelhetjük a viszonylag ritka, gyűrűmarkolatos vaskardot és egy nagyméretű lándzsahegyet. A bélyeges téglákon az itt állomásozó, vagy építkező csapattestek pecsétje látható, leggyakoribbak a mór cohorsnak a bélyegei. A katonai faluban egy fürdőépületet tárt fel Topái Judit a 70-es években. A három meleg vizes, egy langyos vizű és két hideg vizes helyiség a Dunafüred déli végében kialakított rommezőben megtekinthető. A római uralom alatt általánossá vált pénzgazdálkodás ékes bizonyítékai a bronz, ezüst és arany pénzek. Ritkaságnak számítanak az ólomból öntött kis vótív, áldozati lapocskák, melyek a három Gráciát ábrázolják, s feltehetően egy helyi műhelyben állították elő a mai Óváros területén, távol Matricától. Az őskori gyűjteményben elsősorban a Téglagyár vagy Földvár néven ismert teli-telep ásatásából származó leletanyag található. A lelőhelyen 1989 óta e sorok írója végez feltárásokat. A bronzkori leletanyag legszebb tárgyai a Vatya kultúra Rákospalota fázisából származnak: karéjos peremű tálak, ansa lunata fülű, gazdagon díszített kancsók, valamint egy plasztikus díszű kétfülű edény, melyet a nőiség szimbolikus megjelenítésének tartunk: az edény hasának két oldalán egy karcsú női karpár, csuklóján karperecekkel, a két kar között két bütyök a mellet ábrázolja. A telepen a kelták is éltek. Egy faragott kelta fej szórványként került a múzeumba - igen ritka darab. A múzeum dolgozói közül Pál Attiláné néprajzi kutatásokat végez, Kovács Péter a római kor, a Szerző a bronzkor régészeti emlékeinek a feltárásával foglalkozik és a témakörökben publikálnak. A múzeum nemzetközi kapcsolatai elsősorban személyes szakmai kapcsolatokból alakultak ki. Ennek következtében az ásatásokon rendszeresen dolgoznak német, svájci és angol egyetemisták. A múzeum jelentősebb bronzkori leletei szerepeltek a Bronzezeit in Ungarn с. kiállításon Németországban, Franciaországban és Belgiumban, a kiállításhoz német és francia nyelvű katalógus készült, ebben szerepelt Százhalombatta-Földvár lelőhely ismertetése a Szerző tollából. Holport Ágnes régész - aki a Művelődési Minisztériumban dolgozik -131 -