Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)
Penc - Cserháttáj Múzeum
PENC CSERHÁTTÁJ MÚZEUM Репс erdők koszorúzta község, a Nyugat-Cserhát dombvidékén fekszik, Váctól 13 km-re. A múlt században még Cserháttáj nevet viselte a szomszédos Kösd, Rád, Csővár falvakkal. Területe: 21,34 km 2 , lakossága 1299 (1990). Múzeum létrehozását a környék gazdag régészeti, néprajzi anyagának megmentése igényelte. Jakus Lajos iskola-igazgató többévi gyűjtése nyomán 1952-ben nyílt meg. Nevezett 43 esztendeje vezeti, gyarapítja a múzeum tárgyi anyagát, s a négy község történetének feldolgozását végzi. A múzeumpark udvarán Kőtár fogadja a látogatókat; Csővár gótikus, reneszánsz, Penc és Rád barokk emlékeivel. Vele szemben a múzeum épülete eredetileg XVIII. század eleji keresztboltíves barokk nemesi kúria, építtetője az Osztroluszky család. Mögötte a XIV. századtól egy épület állt, ám a múlt században leégett. A múzeum 1830-35 között, amíg az evangélikus templom épült, imaházul szolgált. Utána a Bach korszakban pandúrlaktanya, azt követően postahivatal, majd magántulajdonból vásárlás útján múzeum. 1860-as évek elején a kőkeretes ablakok helyett nagyobb nyílászárók készültek, a szoba ajtait is bővítették, a bejárati barokk kőkeretes ajtó eredeti állapotában megmaradt. A barokk oromfalat lekontyolták, a déli oldalhoz folyosó készült. 1960-ban az eredeti barokk oromfal visszaállítva, a folyosót megszüntetve, az épület visszanyerte XVIII. századi külsejét. Az épület tágas előcsarnoka évente egy-két időszaki kiállítás bemutatására szolgál. Balra az első helység egykori konyha óriási tűzhellyel és kemencével (1865-ig nyitott füstös konyha volt, azért égett le az épület). Ma falusi szobabelső lócával, bölcsővel, virágos tányérokkal a falon, népviseleti fotókkal, festménnyel, mely penci lakodalmast ábrázol. A második szoba régészeti gyűjtemény: kő-réz-bronzkor, szkíta, kelta, avar, kalandozás korabeli magyar telepek, temetők anyagával képviselt. A szkíta tőr páratlan lelet. A múzeum gazdag kelta ugyanígy a kvád és magyar anyagát több kutató publikálta. A harmadik terem a hódoltság korát Csővár leleteivel érzékelteti. A vár ciszternájának feltárásával XV-XVl. századból rengeteg cserépedény töredéke került elő, többek között gótikus és reneszánsz kőfaragványok. Legszebb példánya a várkápolna pastoforiuma a Ráskay család címerével. Egyik tárlóban szemlélhető Rád kuruc kori története Vay Ádám kúriájához és személyéhez fűződőén. Itt látható a penci kúria, (ma múzeum) építtetője: az Osztroluszky-Podmaniczky család házassági kapcsolata. A harmadik terem a XVIII-XIX. század eseményeit foglalja össze. Penc híres szőlőművelésének írott és tárgyi emlékei, az 1848/49. évi szabadságharc, Bach korszak eredeti relikviái, az I. világháború és azt követően 1945-ig a kiemelkedő események emlékei láthatóak. Itt látható a kosdi szénbánya, az 1931-es tragikus vég és áldozatainak emlékei. A negyedik terem irodalmi vonatko-119-
