Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Szentendre - Ferenczy Múzeum

SZENTENDRE FERENCZY MÚZEUM A Ferenczy Múzeum 1951-ben létesült, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja alapításával. Ferenczy Károly festőművész nevét vette fel, aki 1890-92 között Szentendrén élt családjával. A múzeumalapításnak az 1930-as években már megteremtődtek a feltételei. A városháza épületében nyílt egy régészeti jellegű kiállítás, melyet dr. Nagy Lajos, a római tábor feltárását végző régész rendezett, az ásatás során előkerült leletekből. Ez a gyűjtemény sajnos elpusztult a háború idején. A lapidárium nagyobb kőemlékei maradtak meg, melyek az 1951-ben alakult múzeum részét képezték. Első igazgatója 1951-1961 között dr. Soproni Sándor régész volt, aki Szentendrén és környékén több jelentős ásatást vezetett. 1961-1967 között Onódiné Deisinger Margit néprajzos muzeológus vette át a múzeum irányítását, majd nyugdíjazása után egy évig H. Kelemen Márta régész muzeológus vezette ideiglenesen. 1968 szeptemberétől a Ferenczy Károly Múzeum megyei múzeum lett, dr. Ikvai Nándor néprajzos muzeológussal az élén. A múzeumépület bővítése miatt a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága csak 1972 szeptemberében tudott Budapestről kiköltözni. Ekkor a múzeum nevét Ferenczy Múzeumra változtatta, mivel az új állandó kiállításban az öttagú neves művészcsalád mindegyike helyet kapott műveivel. 1980-ban, miután dr. Ikvai Nándor a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályára került, - ahol 1988-ban bekövetkezett haláláig dolgozott -, a megyei múzeum vezetését Bihari József vette át, aki nyugdíjazásáig, 1991 végéig tevékenykedett. Azóta a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát Soós Sándor néprajzos muzeológus irányítja. A múzeum 1951-ben kapta meg jelenlegi központi épületét, a volt görögkeleti szerb iskolát. Az iskola ötlete a XVIII. század második felében merült fel, 1787-ben Sztratomirovics István, budai szerb püspök s Margalics János előterjesztették az iskola fenntartásának költségeit. Ebben az évben Oesner Antal József, kamarai építőmester 9 tengelyes utcai homlokzatú és zárt udvart magában foglaló, emeletes épületet, majd Tallher Ferenc (?) budai építész (?) szintén 9 tengelyes, de már csak egyszárnyú épületet tervezett. Feltehetően pénzhiány miatt az alapkőletételre 1793-ban, az építkezés megkezdésére 1794-ben került sor. Az épület a korábbi tervektől teljesen elütően, jóval szerényebb méretben, kis kiülésú középső rizalittál hangsúlyozott 7 tengelyes egyemeletes formában, klasszicizáló késő barokk - közismertebben - copf stílusban valósult meg. Az épület bővítésének ötlete az 1960-as évek második felében merült -11 -