G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Kótai József: Ötvöstárgyak a Blaskovich Múzeumban

76 KÓTAI JÓZSEF: ÖTVÖSTÁRGYAK A BLASKOVICH MÚZEUMBAN formára alakult ki, amely aztán a 19. század végéig konzerválódott. Az egyik korát és minőségét jellemzi, hogy Balassi Bálint esztergomi arcképén láthatunk hasonlót.

14 Minden kétséget kizáróan erdélyi eredetű az a nagyméretű bogláros mentekötő, melynek testvérdarabját Bornemisza János 1846-ban festett arcképén láthatjuk. A biedermeier portrénak anakronisztikus eleme ez a mentekötő, de viselőjét, az ősi erdélyi család sarját pompájával, eleganciájával jellemzi

1 (24. kép). A szalon és az ebédlő vitrinjeit megtöltő szobrocskák, ládikák, kisebb-nagyobb emléktárgyak túlnyomó része a múlt század végének az elmúlt történelmi korok iránti vonzalmáról tanúskodik, igazán művészi darab alig akad köztük. Ennek ellenére a gyűjtemény jellegét és hangulatát ezek a darabok erősen meghatározzák, a nagy bécsi bronzbagoly lenyűgöző, az állatfigurás dísztárgy, a páncélos vitéz szobra, vagy a vadászó indián talál leghamarabb utat a látogatók szívéhez. Négy tárgy mégis kiemelhető ebből az együttesből, melyek túllépnek az emléktárgyak szintjén, a csontberakásos ezüst vitéz

16

, a nagyméretű angol ezüstkupa

1 , a neoreneszánsz szekrényke

18

, és a japán bronzfigura.

19

. Ezek a múlt század végső harmadának kedvelt berendezési tárgyai voltak, Londontól Bukarestig. A Blaskovich fivérek gyermekként minden választékosabb szalonban láthattak hasonlókat, és mint mindannyiunk esetében, a gyermek és ifjúkori benyomások meghatározták ízlésüket, hogy felnőtt fejjel ezen historizáló darabok megvásárlása mellett döntöttek. Blaskovich János még egy tanulmányt is szentelt a nagy ezüst kupa üzenetének kibontására, mivel б őszintén hitt a művészet nevelő hatásában, és fontosnak érezte ezt másokban is felébreszteni.

20 24. Mentekötők és süvegdísz