G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
Körmöczi Katalin: A magyar köznemes tárgyi környezete a Balskovich-gyűjtemény tükrében
66 KÖRMÖCZI KATALIN: A MAGYAR KÖZNEMES TÁRGYI KÖRNYEZETE... tekinti magáénak, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum részére őrizzük. De hogy a vagyonunk nagy részét, rajtunk kívül fekvő okból, mi is elveszítettük, s hogy életünkben egyikünk sem talált megfelelő élettársra, hogy... magános életre vagyunk kárhoztatva, azt alighanem ennek a szerencsétlenségeket árasztó horoszkópnak a kontójára lehetne írnunk." A Blaskovichokat asztrológiai és történeti „kutatásokra" késztették az asztalkát díszítő csillagászati jelek. A pesti tudományegyetem segítségét is megkérve számításaikkal a 14. századi francia népvezér, Éteienne Marcell horoszkópjaként határozták meg. A tragikus sorsú, sajátjai által elpusztított párizsi céh-vezér és a saját gyermekeit felfaló nagy francia forradalom párhuzama kapcsán úgymond újból divatossá lett E. Marcell horoszkópja. Fegyvereken, női bútordarabokon is fel- feltűnnek a csillagkép elemei díszítő motívumokként. Innen a feltételezés, hogy a golyóbis-asztalka a 18. század végi francia asztalos műremek. Ennek alapján 1912-ben a Budapesti Műasztalosok Szövetkezetével rendbetétetett kézimunkaasztal gömbjébe egy zeneszerkezetet is építettek a Marseillaise dallamaival, a francia forradalmat idézendő. Háromszögletű talapzaton rögzülő, három hajlított, karcsú lábon álló, gömb alakú szekrényke vízszintes főkörének mentén billenő nyílással két félgömbre tagolt. Belül a varrószekrényke funkcióinak megfelelően kis fiókokra, rekeszekre osztott a vízszintes gömbnegyed, a függőleges pedig egy kváderfalba épített tympanonos fülkét mutat. A két főkör-sávjában helyezkedik el a díszítő ornamentika, a gömb, globus vagy égitest formához stílusosan alkalmazkodó gyöngyházberakásos zodiákus. Kétségtelenül a francia felvilágosodás eszmevilágából származtatható, és a világegyetem természettudományos megragadásának, a monumentalitás kifejezésének eszköztárába sorolandó forma, amely nagy valószínűséggel a 18. századi francia építészeti geometrizmus és monumentalitás-igény eszköztárából fogalmazódott át bútorformává. 10 Ez utóbbi mozzanat viszont már nem kötődik topográfiailag Franciaországhoz, az európai és a magyar bútorművesség jeles kutatóinak 11 munkássága nyomán állíthatjuk, hogy a golyóbis vagy globusasztalka közép-európai, kimondottan osztrák és magyar területen fellelhető, illetve itt alkotott bútorremek, és a 19. század legelején jelenik meg. A legkorábbi emlékét Magyarországon egy 1806-ból, Debrecenből származó asztaloslegény, Kornis Gábor által készített rajz őrzi. A bécsi asztalos rajziskola anyagában egy 1820-as keltezésű rajz bizonyítja, hogy az osztrák főváros asztalosai is készítettek gömbalakú asztalos remekeket. 12 Ennek az 1850-es évekig divatban maradó jellegzetes típusnak szép példája asztalkánk, amely párhuzamba állítható az Iparművészeti Múzeum golyóbis asztalával, de akár az 1806-os debreceni asztalos rajzremekkel is a lábmegoldás eltérő volta, és a kivitelezésben mutatkozó kisebb formai különbségek ellenére. A 19. század első felében az empire és biedermeier szalonok és női szobák elengedhetetlen berendezési tárgya, a varróasztalka, - a francia felvilágosodásnak késői, olykor tehát sajátos közép-európai megfogalmazású formáját öltve, - jól illeszkedett a magyar köznemesség eszmei és tárgyi közegébe. Jellegzetesen női bútordarab, a kézimunkaasztal mellett a női írószekrény, (VIH/ll. színes kép) szintén a 19. század első felére datálható. Méretei, formái és díszítőelemei funkciójához idomulva teszik nőivé a csupán levélírásra, titkok rejtegetésére alkalmassá. A Blaskovich Múzeum empire szalonjában álló női rózsafa írószekrény felső része alacsony, hármas tagolású, középütt tabernakulum szekrény, a két szélső szekrényke üreges, legyezőszerűen elhelyezett pálcás díszítéssel. A középrészen teljes szélességben kihúzható fiók homoklapjának lehajtásával alakul ki az írófelület, amelyet aranyozott szegélyű bőr borít, két-
