G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

34 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG csos 1793-tól másod-, majd 1795-től 1809-ig honti első alispán.

138 Blaskovich Anna és Foglár János két leánya: Anna és Zsuzsanna édesanyjuk halála miatt korán árván maradt. Emiatt Foglár Anna és Foglár Zsuzsanna nevelését nagyapjuk testvére, Blaskovich Zsuzsanna segítette. Annát ótsai Balogh Pál, Zsuzsannát garamszögi Géczi József vette nőül. A Foglár lányok generális nagyapjuktól a tibolddaróczi, geszti, nagymihályi, dorozsmai és kácsi birtokokat örökölték.

14 Ezen kívül Blaskovich Zsuzsanna 1797-ben kelt végakarata szerint meglapták az őt illető osztály felét. Ez nem volt csekély, mivel Zsuzsanna - nem lévén férjezett - fiútestvéreivel egyenlő arányban örökölt. Zsuzsanna a Blaskovich vagyon hatodát kitevő osztály felét juttatta Pál generális másik gyermekének, Józsefnek is.

1 l A családtörténet vonatkozásában ezidáig áttekintett korszakot Varga János a következőképp értékeli: „A nemesség szemlélete a szatmári béke után hosszú időre teljesen megrekedt a vidéki kúriák falai között Werbőczi Hármaskönyvének eszmevilágában. Kiváltságaikhoz görcsösen ragaszkodtak, ennek megvédésében merül ki a »Nemes Vármegyék« kebelében folytatott politizálás. így a megyei szervezet a Habsburg abszolutizmus elleni védekezés mellett a rendi társadalom védőbástyája lett."

142 A nemesség valóságos társadalmi szerepe megtartó, védekező jellegű volt, célja a saját és az ország helyzetének változatlansága melletti kiállás. Magatartása ekként meglehetősen állandó, történelmi jelentősége azonban koronként változott, s akaratlanul felértékelődött, ha az abszolutizmus szorítása fokozódott. A megyei igazgatás munkáját - különösen az 1750-es évektől - a Bécsből irányított helytartótanács mind újabb és újabb feladatkörökkel növelte. A közigazgatási viszonyokról, a kereskedelem vagy az ipar helyzetéről kértek jelentést. E feladatok ellátása során a megyei nemességnek nemcsak közigazgatási gyakorlata bővült, hanem látóköre is szélesedett. Az árutermelésbe bekapcsolódó rétegek kezdték felismerni országuk függő helyzetét. Új készségekre nevelte a nemesi társadalom módos elemeinek tekintélyes részét a korszakvégi felvilágosult abszolutizmus. Az egyik csoport az ország gazdasági helyzetével békétlenkedett, a másik viszont a kultúra problémájára lett érzékeny: a nyelv, a műveltség szintjének emelésével akarta a nemzet egészét felemelni. Gazdasági szakemberként - a Magyarország története című monográfia szerint - az előző csoportba tartoztak a Blaskovichok.

144 A birtokos nemesség kitartó nemzeti célkitűzései alapján reformkor érlelődött a sötét századfordulón. A polgári átalakulás és szabadságharc A 18. század második felében a nemesi társadalomban szemléletbeli változás indult meg. E renden belül a század végére kialakult egy észrevehető és számottevő réteg, amely jóval nagyobb fogékonysággal rendelkezett a felvilágosodás eszméi, a reformok, a változás iránt, mint elődei. Belőlük nőtt ki a reformkor és az 1848-as forradalom élgárdája. A műveltebb polgárosuló nemesség körében indulnak meg azok az új szellemi folyamatok, melyek a barokk-rendiség egységét meglazítják és polgári életforma kialakulásához vezetnek. A polgári társadalomszerkezet a késői feudális rendi szerkezetből folyamatosan, annak szervezeti elveiből építkezve alakult át. Nálunk nem létezett olyan polgári osztály, mely anyagi és szellemi jólét birtokában vállalhatta volna az átalakulás irányítását. Ez a nemzeti feladat a köznemesi rend vállára hárult, mely az adott időpontban egyedül rendelkezett vagyoni jóléttel, anyagi és szellemi függetlenséggel, egységes és egyenletes műveltséggel.

148