G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Dinnyés István: A Blaskovich testvérek régészeti tevékenysége

DINNYÉS: A BLASKOVICH TESTVÉREK RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉGE 159 Tápiószele Papszögben, a Kisfaluból Haleszba vezető földút Tápió-hídjának közelében előkerült, késői rézkori tál (TBM 53.6.1. - Dinnyés 1973, 39., I.t.9.). Lelőhelyét a Blaskovichok térképén 3. szám jelzi. A Blaskovichok „kisháza" (ma Vörösmarty u. 38.) kertjében talált, őskori dörzsölőkő (TBM 53.11.1.). Kelta, babos díszű", bronz karperec (TBM 52.172. - Dinnyés 1973,42., VI. 1.14.), közelebbről ismeretlen lelőhelyről. Veres-szőlő (ma Tápiógyörgye része) területéről kelta edényke (TBM 52.178. - Dinynyés 1973,42., VT. 1.15.), lelőhelye a térképen 6. számmal szerepel. Vosits birtokon talált, római pénz: Gallienus császár (259-268) bronz antoninianusza (TBMÉ 68.3.1.). Tangazdaság, Ü. Kovács Samu földjéről néhány szarmata és 15.-16. századi edénytöredék (TBM 68.73.1-4.-késő középkoriak: Dinnyés 1973,48.,Xin.t. 1-2.). Tűzköves. 10-11. századi bronz csörgő (TBM 68.11.1. - Dinnyés 1973,47., XI. 1.11..) Krajtsik-féle szőlőből (mai belterület ÉK-i része, a Jászberényi úttól Ny-ra) Rudolf császár magyar denára 1580-ból (TBMÉ 68.2.1.). Szántha József telkén előkerült, késő középkori palack (TBM 54.11.1. - Dinnyés 1973. 48., ХШ. 1.10.). Lelőhelyét a térképek 21. számmal, a mai Bartók B. u. 41-43. telken jelzik. Id. Szántha József 1979-ben úgy emlékezett, hogy a cseréppalackot édesapjának a mai postahivataltól Ny-ra volt telkén, annak déli részén (Hunyadi u.) találták 1925-26-ban, amikor gödörásás során átégett, kemenceszerű maradányt, benne több edényt és töredéket ástak ki. Halesz (ma Tápiószőlős), 16. század végi kincslelet. A Blaskovich hagyatékban volt egy kb. 15x12x2 cm-es papírdoboz, fedelén Blaskovich György szép betűivel a következő felirat: „Haleszi lelet. Napvilágra került a XIX. század végén szöllőfordítás közben egy cserépfazékban. Boglár-kapcsok a XV-ik század végéről, ezüst pitykék. Magyar török és lengyel ezüst pénzek Nagy Lajostól П. Rudolfig bezárólag 1592-ig." (TBM 439-75.). A leletről 1947 után nincs adat, lehetséges, hogy - más értéktárgyakkal együtt - 1944 végén tűnt el (TBMA 418-74.). Az MNM Éremtárba, 1898-ban 7042 db magyar és külföldi ezüstpénzből álló tápiószelei leletet vittek be, melyből az Éremtár 15 db-ot vásárolt meg (MNMÉ 88/1898.1-10.). Legkésőbbi pénz Geldern város (ma az NSZK Ny-i határvidékén) 1592. évi tallérja volt. Bizonyára az 1898-as lelet részlete került a Blaskovich-gyűjteménybe, dobozuk feliratából tudjuk, hogy a kincset fazékban rejtették el, s ékszereket is tartalmazott. Tápiószentm ártón Blaskovich-kápolna kertjéből középső rézkori edény (TBM 52.47. - Dinnyés 1973, 38., 1.1.4.). A Blaskovichok térképein 1. lelőhely. Öreghegy, őskori kerek őrlőkő (TBM 68.15.1.). Földvár (az Öreghegy É-i nyúlványa, a mai Bem utca ÉNy-i végénél) területéről származó, késő bronzkori, bronz lándzsahegy (TBM 53.17.1. - Dinnyés 1973, 4L, V. t. 9.). Sóreg, a tápiószelei kövesút mente, késő bronzkori tű (TBM 54.16.1. - Dinnyés 1973, 4L, IV. t. 22.). Térképen lelőhelye a Malomháztól kb. 1200 m-re DK-re, az út ÉK-i oldalán van jelezve. Sőreg, Bárdy Imre földjén előkerült szkíta, vas lándzsahegy (TBM 52.136. - Dinnyés 1973, 42., VI. t. 2.). Lelőhelyét a térképen 28. szám jelzi a tápiószelei kövesút D-i oldalán, a mai is létező tanya mellett. Ugyanitt 16-17. századi kopjahegyet is találtak (TBM 54.7.1. - Dinnyés 1973,48., ХШ. t. 11.).