G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története)
148 FEHÉR: BLASKOVICH ERNŐ, KINCSEM, A CSODAKANCA TENYÉSZTŐJE Kincsem díjak számos országban - Kincsem szobor a Kincsem Parkban A hároméves és idősebb lovak klasszikus versenyét (2400 méter korteher szerint) a magyar lóversenyzés megindításának 150. jubileumi évfordulójára 1977-ben „Nemzetközi Kincsem Díj" néven írták ki a magyar versenyzés akkori vezetői. A jubileumi versenynap fő attrakciója a verhetetlen Kincsem szobrának leleplezése volt, amely Tóth Béla szobrászművész alkotása és versenykondícióban lévő Kincsem életnagyságúnál kissé nagyobb ábrázolása. A szobrot több mint tízezer néző és a kontinens számos vezető versenyegyletének kiválóságai előtt e szavakkal adta át a nagyközönségnek a Mezőgazdasági Miniszter: „Úgy vegyék birtokukba, mint a haladásnak, az erők összefogásának és az emberi munkának Kincsemben összpontosuló jelképét." Ugyanezen a versenynapon a posta emlékbélyeget adott ki Kincsemet és Széchenyi Istvánt ábrázolva és elsőnapi bélyegzőt használt. Hasonlóképpen levelezőlapot lehetett vásárolni, amely ifj. Vastagh György által 1942-ben, egyhatodos nagyságban készített és a ménesbeli Kincsemet ábrázoló szobráról készült. Mindkét szobor kiváló, de művészei csak leírások, festmények és az egyetlen valós fénykép után készíthették el alkotásaikat. A newmarketi Horse Racing Múzeumban azonban megtalálható egy francia szobrászművésznő, Isidore Bonheur (1827-1901) alkotása Kincsemről, ugyancsak egyhatodos nagyságban. Elképzelhető, hogy a kiváló szobrászművésznő látta Kincsemet Angliában, Franciaországban vagy Németországban, s így készítette el szobrát, Madden zsokéval a nyergében. Kincsem Díj néven futnak versenyt évtizedek óta Baden-Baden-ben, megemlékezvén a Csodakanca háromszoros Nagydíjbeli győzelméről, Angliában Goodwoodban, a Goodwood Cup napján, sőt Stockholmban is van Kincsem Díj, - a Csodakanca tiszteletére, pedig Svédországban nem is futott. Festmények, fotók, könyvek, cikkek a Verhetetlenről Pállik Béla Kincsemről készült festménye az egyik legjobban sikerült alkotás, (XVI/33. színes kép), amely már 1877-ben elkészült és mint színes nyomatot is rézmetszetként a Va55. Vastagh György: Kincsem szobra. 1942.