G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története)

148 FEHÉR: BLASKOVICH ERNŐ, KINCSEM, A CSODAKANCA TENYÉSZTŐJE Kincsem díjak számos országban - Kincsem szobor a Kincsem Parkban A hároméves és idő­sebb lovak klasszikus ver­senyét (2400 méter korte­her szerint) a magyar ló­versenyzés megindításá­nak 150. jubileumi évfor­dulójára 1977-ben „Nem­zetközi Kincsem Díj" né­ven írták ki a magyar ver­senyzés akkori vezetői. A jubileumi versenynap fő attrakciója a verhetetlen Kincsem szobrának lelep­lezése volt, amely Tóth Bé­la szobrászművész alkotá­sa és versenykondícióban lévő Kincsem életnagysá­gúnál kissé nagyobb ábrá­zolása. A szobrot több mint tízezer néző és a kontinens számos vezető versenyegy­letének kiválóságai előtt e szavakkal adta át a nagyközönségnek a Mezőgazdasági Minisz­ter: „Úgy vegyék birtokukba, mint a haladásnak, az erők összefogásának és az emberi mun­kának Kincsemben összpontosuló jelképét." Ugyanezen a versenynapon a posta emlékbélyeget adott ki Kincsemet és Széchenyi Ist­vánt ábrázolva és elsőnapi bélyegzőt használt. Hasonlóképpen levelezőlapot lehetett vásá­rolni, amely ifj. Vastagh György által 1942-ben, egyhatodos nagyságban készített és a mé­nesbeli Kincsemet ábrázoló szobráról készült. Mindkét szobor kiváló, de művészei csak leírások, festmények és az egyetlen valós fénykép után készíthették el alkotásaikat. A newmarketi Horse Racing Múzeumban azonban megtalál­ható egy francia szobrászművésznő, Isidore Bonheur (1827-1901) alkotása Kincsemről, ugyancsak egyhatodos nagyságban. Elképzelhető, hogy a kiváló szobrászművésznő látta Kin­csemet Angliában, Franciaországban vagy Németországban, s így készítette el szobrát, Madden zsokéval a nyergében. Kincsem Díj néven futnak versenyt évtizedek óta Baden-Baden-ben, megemlékezvén a Csodakanca háromszoros Nagydíjbeli győzelméről, Angliában Goodwoodban, a Goodwo­od Cup napján, sőt Stockholmban is van Kincsem Díj, - a Csodakanca tiszteletére, pedig Svédországban nem is futott. Festmények, fotók, könyvek, cikkek a Verhetetlenről Pállik Béla Kincsemről készült festménye az egyik legjobban sikerült alkotás, (XVI/33. színes kép), amely már 1877-ben elkészült és mint színes nyomatot is rézmetszetként a Va­55. Vastagh György: Kincsem szobra. 1942.

Next

/
Thumbnails
Contents