G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye

H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE 127 nyokat csak igen nagy erőfeszítésekkel megőrizni tudó korszakban. Mára pedig ékes példája annak, hogy a második világháborút megelőző években a magyar Alföldön is voltak olyan színvonalú otthonok, mint amilyenek másutt, Közép-Európa szerencsésebb vidékein. Jegyzetek 1. A tápiószelei Blaskovich Múzeum Adattára (továbbiakban TBMA) 406-74,1-30. 2. Országos Levéltár 1848/49. Min. Levéltár H-26. Egyházi Szakosztály 10. csomó 23. 9380/15-105/1. A leltárra a Pyrker Emlékkönyvben közzétett ,A Pyrker Képtár a Szépművészeti Múzeumban" című tanulmányomhoz végzett kutatásaim során Sugár István egri történész hívta fel a figyelmemet A Pyrker Emlékkönyvben (Eger, 1987.) már utaltam a Blaskovich-féle vásárlásokra 3. Pyrker Emlékkönyv, i.m. 216. o. 4. Johann Ladislav Pyrker: Mein Leben. 1772-1847. Fontes Rerum Austriacarum. Wien, 1966. 5. V.o.: A. Pigler: Katalog der Galerie Alter Meister. Bp., 1967.107. o. Ltsz.: 620. Az átadási jegyzékben: „Allegri Antal (Correggio) Krisztus holttestének angyalok általi levétetése a keresztről. Ajándék 1846. dec. 8-án." 6. Madonna a gyermek Jézussal, o.v. 73x58,5 cm. Ltsz.: 67.522.1. A Blaskovich fivérek sokáig úgy hitték, hogy a kép Vlncenzo Catena sajátkezű munkája. Ezt bizonygatja a TBMA 3. oldalán Blaskovich György. Később azonban a levelezésben (1916. П. 24. Blaskovich György levele Blaskovich Jánoshoz) már kénytelen szembenézni a valósággal: „Ma kint voltam a Múzeumban. Hát bizony = Catena fuccs. Megnézte Térey, Beer, Takács. Egyhangú vélemény volt, hogy kései (Terey szerint 50-60 éves. Beer szerint 18. századbeli) másolat Restaurálni nem érdemes, mert gyenge pictor műve." TBMA 40-70. 7. Marco Basaiti köre: Szent Péter/?/apostol, ci., réz, 28,5 x 22 cm. Ltsz.: 67.498.1. Az Apostol Péterként való meghatározása csak hagyományon alapul. A szokásos attribució (könyv, esetleg szikla) nem szerepel a mellképen, mely talán egy eredeti Basaiti kompozíció részletének másolata. 8. Tintoretto iskolája, 17. század.: Krisztus a kereszten, o., v. 114 x 99 cm. Ltsz.: 67.531.1. 9. O., v. 49,5 x 27,3 cm. Ltsz.: 67.511.1. Jelezve: Joseph Danhauser 1829. 10. Joseph Danhausernek a Pyrker Képtárból származó művei a Szépművészeti Múzeum Modern Képtárában az alábbi leltári számokon találhatók: 171/B, 164/B, 154/B, 152/B, 151/B, 150/b. 11. Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludy Károly. Művészeti romantika kezdetei Magyarországon. Művészettörténeti füzetek. 5. Bp., 1973. 37., 59., 35., 35., 36. kép. 12. TBMA 5. 13. Vayerné, 1973. i.m. 37. A művész fejlődésének egy „érzelmeket pihentető, békés, szentimentális, szelíd szakasz"- ának nevezi és összeköti Francois Viliiért Hébéjével és a Boucher utáni Venus-al: Kisfaludy kedvelhette ezt a szentimentális ábrázolásmódú témát, ilyen lehetett az a három, az ifj. Lampitól való kép is, mely hagyatéki leltárában szerepel és a bécsi Kaunitz gyűjtemény második árverése után maradt vissza és került Bártfay Lászlótól - átmenetileg - Kisfaludyhoz. V.o. : Viszota Gyula: Kisfaludy Károly hagyatéka. A Kisfaludy-Társaság évlapjai. XXXVJJI. (Bp., 1903) 114-117. o. „félig öltözött szőke leány", „veres ruhás és főkötős fiatal leányka",,.koszorús fedetlen mellyű s kévére dőlt mezei leány"-ként írja le a képeket 1831-ben Bártfay László. Vayerné Zibolen Ágnes tovább pontosít a Kisfaludy hagyatékban lévő képekkel kapcsolatban: V.o. Kisfaludy Károly képgyűjteménye. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. 8. Bp., 1969. 172.: „Arató Asszony képe. (1. Aratóné). Ifj. Lankitul. Őrig.: „Egy párnán fekvő Asszonyi kép kézibe piksis tart" Ifj. Lankitul Őrig. (Egy fehér személy); „Egy álló Asszonyi személy kép ugyanattól. Őrig. („Fehér személy"). 14. Vayerné, 1973. i.m. 35. kép 16. Gemäldegalerie der Akademie der Bildenden Künste Wien. Illustriertes Bestandsverzeichnis. Wien, 1989. O., v. 95 x 146 cm. Ltsz.: 330. 17. O., v. 94 x 147. Ltsz.: 742. Mindkettő 1822-ben a Lamberg hagyatékkal került a bécsi akadémiai képtárba. 18. TBMA. 6. Jókai az Eppur si muove című regényében Jenői Kálmán figuráját mintázhatta Kisfaludy Károlyról. V.o.: Vayerné Zibolen ágnes: Kisfaludy Károly „Vészei" és „Nyugalmas Tekintései". Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. I. 1970. 173. o.