G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye

H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE 123 lágháború után is sikerült még néhány ilyen gyűjtőjegyű festményt megvásárolnia a Szép­művészeti Múzeumnak. Magának az 1856-os árverésnek a jegyzéke sajnos eleddig nem került elő. De egy újabb, eddig lappangó darab - a K.K. beégetett jelzést eddig nem vették figyelembe - talán valóban a táj- és állatképfestő Bogdány Jakab egy korai vászna került elő most Tápió­szelén. 55 Bogdány Jakab Eperjesről Bécsbe ment, ahol egy-két esztendeig időzött, majd onnan Amszterdamba, ahol 1684-ben már feltűnt a neve. Nem lehetetlen, hogy ez a viszonylag kis kép a bécsi évek alatt készült és itt került az udvari gyűjteménybe. A régi képek gazdag választékából csak azokat említeném meg, melyek némi művészi beccsel bírnak. Inkább kissé groteszk megformálása miatt szólnék arról a négy régi képről, mely talán ismeretlen francia metszet után „Favart Newton" bekarcolt névvel ellátva függ a jobboldali toronyszoba falán. Mind a négy bibiliai - közelebbről ószövetségi - tárgyú. Áb­rahám történetének kettő: az Izsákot feláldozni készülő Ábrahám, majd a szolgálóleánytól, Hágártól született Ismael története a pusztában a témája. A két másik, Elizer és Rebeka ta­lálkozása a kútnál, valamint Jákob és Rachel. Mind a négy kép 18. század végei, kevés mű­vészi érzékkel megáldott alkotó munkája. 57 A Tintoretto iskolájaként meghatározott „Krisz­tus a keresztfán" a velencei mester egy késői kompozíciójának, a müncheni „Krisztus ke­resztrefeszítésé "-nek ihletésére készülhetett. Mind a csoportosítás, mind a figurák a 16. szá­zad utolsó éveitől kezdve olasz és északi mesterek metszetei, másolatai segítségével gyor­san utat találtak maguknak a művészetek iránt érdeklődő közönséghez. Ugyancsak velencei, közelebbről venetói származású az a Jacopo Bassano, akinek alkotása­iban az Ó- és Újszövetség jelenetei bukolikus idillekké váltak. Jézus születése, a Pásztorok hó­dolása, Jákob és Rachel története pásztori-paraszti életképekké hasonul, főként a népes műhely, Jacopo Bassano fiai (Francesco, Giambattista, Leandro és Girolamo) a polgári ízléshez igazodó kompozícióban. Blaskovich György is vásárolt 1915 előtt egy sötét tónusú, kisméretű Pászto­rok hódolása című képet, mely minden bizonnyal egy Bassano kompozíció ihletésére készült, valamikor a 17. században. 59 A képen a rongyokba burkolt, térdrehulló mezítlábas pásztor szin­te fontosabb helyet kapott, mint a Mária térdén fekvő glóriás gyermek Jézus. Ismét velencei mester, Giovanni Battista Pittoni nevét ajándékozták a gyűjtemény tulaj­donosai a kiállítás II. termében függő Bűnbánó Magdolnának. 60 Az árverésen vásárolt kép minden bizonnyal a művészettörténeti irodalomban szívesen és mély érdeklődéssel búvár­kodó Blaskovich Györgynek köszönhette az attribúciót. A régi vászon hátán Ágost Carracci F. Roma 1590. felirat volt azon a nem érdektelen Krisztus siratásán, mely az igen népszerű, sokat másolt és utánzott bolognai festőcsalád két legismertebb tagjának Agostinonak és Annibalenak nevét kapta a gyűjteményben lévő vásznon (XV/29. színes kép). Annibale Carraccinak két nagyméretű Krisztus siratása is ismert. A későreneszánsz modorhoz való igazodás és a téma adhatta az ötletet már annak a feltehetően 18. századból származó feliratnak is, mely a neves mester művei közé sorolta a kétségkívül jó képességű festőtől származó vásznat. A képet Német festő, XVTJI. század el­nevezéssel árverezték 1942-ben a budapesti Postatakarékpénztár februári árverésén. Már a Pyrker Képtárból származó képek között is említést tettünk a Kisfaludy Károly gyűj­teményéből származó két itáliai tájat ábrázoló vászonról. Még az 1800-as években is a kismére­tű veduta, valósághű vagy romantikussá komponált metszet és kőrajz jelentette az úti emléke­ket, tartotta ébren a délre vágyódást a képzőművészet és a szépirodalom iránt érzékeny lelkek­ben. Számos, az Alpokon túlról (közismertté vált olasz szakkifejezéssel, oltramontani = a he­gyeken túlról való) német, osztrák, dán, holland sőt magyar festő is készített ilyen munkákat. Tengeri viharok, Róma és környéke, a kitörő Vezúv, a Nápolyi Öböl szolgáltatta témáik zömét.

Next

/
Thumbnails
Contents