G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye

H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE 121 merjük. Nyilvánvaló, hogy ez az „eszményített" portré nem ábrázolhatja a királynét. Első pillanatra úgy tűnhet, hogy egy 19. századi festő fantáziaképét látjuk. A régi vászon, a firenzei későmanierista iskolára jellemző színkezelés alapján azonban Giorgio Vasari követői között kell a kép alkotóját keresnünk. A firenzei Medici-házban szokásos volt ünnepségek, diadalmenetek, házasságkötések alkalmából pompás dekorációkat megrendelni az utcák, terek, fogadótermek díszítésére. Számos leírás számol be ilyen ünnepélyekről, fennmaradtak rajzok, vázlatok a fantáziakosztümök ről is. Ez a fejkötővel kombinált különös kalap azonban sem a korra, sem a nemzetiségre nem ad eligazítást. Vasari diadalmenetein a nők rendszerint lenge öltözékben, mély nyakkivágással, gazdag ékszercsodákban mutatkoznak. Vannak hasonló ábrázolások az északi mestereknél és a francia manieristák között is, de ehhez a képmáshoz még csak hasonlót sem sikerült találnunk. Az árverésen a Kalapos dáma festójeként Francesco Salviati (1510-1563) volt megnevezve. Valóban ennek a mesternek a modorát hozhatjuk leginkább kapcsolatba a Kalapos dámával Külön kell beszélnünk arról a minden bizonnyal a 19. század első negyedéből származó képmásról, mely a képgyűjtemény szempontjából is igen jelentős szerepet játszó egri pátriárka-érseket ábrázolja. Az igen eleven hatású portré az érsek fiatalkori arcmása, tehát még a lilienfeldi időkben keletekezett. A képről Rózsa György, a Pyrker ikonográfia összeállítója joggal állapítja meg, hogy társtalanul áll az érsek képmásai között.

52 A festmény a fiatal, 49. Ismeretlen festő Francesco Salviati modorában: Kalapos dáma