G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye

H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE 119 Nemzeti Casino nagytermében. Ugyanebből az évből való egy gyermeklányról, Sófalvi kisasszonyról (az ábrázolt minden valószínűség szerint a Magyar Tudományos Akadémia képgyűjteményébe került, Döbrentei Gábor képmás szerzőjének, Sófalvi Antalnak leánya vagy más nőrokona) készült rajza.

36 Barabás népszerűsége növekvőben van, pártfogói között a legjelesebb honfitársak neveit találjuk,

37 de nem riad vissza attól sem, hogy divatrajzokat készítsen. Kitűnő cégéreket fest fűszerkereskedők, virágboltosok, fehérnemű-kereskedők megrendelésére is. Ezt a tényt csak azért említjük itt, mert Barabásnak Nagy József fűszerüzlete elé festett, apróbb alakokkal stafffrozott cégérén a kétágú fához akár ez, akár egy ehhez hasonló természeti tanulmány lehetett a mintaképe.

38 A Barabás Miklósnak tulajdonított többi rajzhoz a Blaskovich fivérek feltehetően 1915-16 táján régiségkereskedőktől jutottak hozzá. Létezik egy lista az adattárban, mely Blaskovich György 1915. október 15-ig feljegyzett vásárlásait sorolja fel. A tárgyak zöme iparművészeti alkotás, de egy néhány, a gyűjteményben ma is meglévő kép azonosítása lehetségesnek tűnik. Ezek között több jeles név: Nicolas Poussin, Guido Reni,

39 Paolo Fiammingo,

40 sőt még Rembrandt neve is előfordul. A jegyzékek alapján azonosítható a Daniell jelzéssel ellátott, 18. századi északolasz vagy osztrák festőtől származó, mindkét oldalán egy áhítatos jelenetet ábrázoló kegytárgy, álló keretben.

41 Egy közelebbről meg nem nevezett Munkácsy-képért 1915-ben 260 koronát fizettek, ma már nem tudható, hogy mely képet értették alatta. Valószínűleg ez is azon darabok közül való, melyeket 1919-ben a Mezei-féle Bécsi utcai műkereskedésnek kínáltak eladásra. Talán elkelt a kép, talán valamelyik ismeretlen képmásban lelhető meg a kúriában.

4 1919-1920-ból való az adattárban őrzött másik lista, melyen „egy Barabás portrait"-ért 12 000 koronát kértek. Szemlér Mihály egy-egy rajzát 300 és 400 koronára becsülték. Nem mindent sikerülhetett eladni, mert Nagy Zsigmond rajza, melyen egy szerzetes látható és itt is, a későbbi leltárakban is Tolsztojnak mondják az ábrázoltat, ma is a gyűjteményben függ. Blaskovich György és fivére bizonyosan a műkereskedelemből szerezte az általuk Francesco Albani iskolájának nevezett Bacchus és Ariadnét. Ezt mint Antoine Coypel francia festő művét vásárolták meg.

44 Blaskovich György hosszasan próbálja bizonyítani Albani szerzőségét. Felsorolja a festő különböző gyűjteményekben lévő ismert képeit. Természetesen arra a megállapításra jut, hogy „a két amorett a mi képünkön szebb és tökéletesebb ábrázolás." Ebből arra következtet, hogy Albani müncheni és drezdai képeinél ez a festmény később keletkezett és Albani saját kezű alkotása. A régiségkereskedő szerint Velencéből, a Contarini-palotából került a 19. században Magyarországra. Szinte regénybeillő történetet kreált Blaskovich György egy igen gyenge kvalitású, erősen megbarnult, átfestett, de kétségkívül régi festmény köré. Leírása szerint a fatáblán 1650-es dátum olvasható, ez ma már nem vehető ki. Nem kisebb festő nevét „adományozta" a képnek, mint Rembrandt van Rijnét, a holland festészet nagy óriásáét, noha a kép festőjeként a régiségkereskedő egy „Hymen" nevet adott meg. A Vulcanus, Mars és Venus című kép valóban azt a jelenetet ábrázolja, melyben a gyanútlanul szerelmeskedő Marsot és Venust a féltékeny férj, Vulcanus egy általa kovácsolt finom hálóba fogja, hogy így mozgásképtelenné téve a hűtlen párt, az isteneknek bemutassa cselekedetüket. A jelenetet Ovidius Átváltozások című művének IV. fejezetében beszéli el. A képen minden kétséget kizáróan egy kerevet látható, melyen fedetlen felsőtestű, kibontott hajú nőt egy cseppet sem vonzó férfi karol át. Jobbról idősebb férfi közeledik felemelt karral. Ez így magában meg is felelne a kép tárgyának. Blaskovich György azonban Venusban Rembrandt későbbi élettársát, a hiteles képmásai alapján rendkívül vonzó Hendrikje Stoffelset, Vulcanusban pedig Gertje Dirkset, a korábbi házvezetőnőt vélte felfedezni.