Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

ökör 70 ló 82 tehén 40 juh 160 borjú 2 sertés 7 Az állatállomány még a 18. század végi állapothoz képest is csökkenő tendenciát mutat. A lakosság állatokat hús- és tejtermelés céljából nem tartott, és a minimális igaerő kevés volt a földterületek megműveléséhez, a bor és egyéb termények fuvarozásához, az erdőkből a kivágott fa elhordásához is. A szőlőkben a helyi lakosok elsősorban kézi munkát végeztek, és legtöbbször a környező területekről fogadtak igás napszámosokat, vagy fuvarosokat, ahogyan ezt az előző évszázadban is láttuk. Szentendre gazdasági és társadalmi élete a 19. század közepén még mindig a szőlőbirtokon alapult. A népesség növekedése megállt, a lakosság stabilizálódott. A lakosság korábbi gyarapodása során a birtokba vehető szőlőterület és szántóföld megfogyatkozott. így a stabilizálódás után a társadalmi mozgás a szegényebb és gazdagabb réteg polarizálódásában mutatkozott meg. A betelepülni kívánó és a közvetlen környéken lakó népességet a városi társadalom már csak munkaerőként tudta asszimilálni.

307 AZ IPAR ÉS KERESKEDELEM A 19. század elején a földművelés döntő jelentősége ellenére sem tekinthető kizárólagos megélhetési forrásnak. A városban az iparosok és kereskedők is jelentős szerepet töltöttek be. Az 1828-as összeírás szerint ekkor Szentendrén 131 iparos élt, akik 30 féle mesterséggel foglalkoztak. Az iparosok száma a 18. század végi állapothoz képest nem változott, sőt még nagyobb volt a differenciálódás. Tíznél több iparos foglalkozott szabó-, kádár-, csizmadia-, molnár-, kovácsmesterséggel. 5—10 között alakult a hentes-, varga-, kalapos-, takács-, ácsmesterek száma. A 134 mester mellett összesen 34 legény dolgozott. 113 mesternek nem volt legénye, 14 mester 1 legényt foglalkoztatott, 4 molnárnak és 1 kovácsnak volt 2—2 legénye, 1 ácsnak 4, és 1 mészárosnak 6. A műhelyek kibővítése, a termelés növelése érdekében az iparosok nem tudtak legényeket szerezni. Rendszerint csak azok alkalmaztak segéderőt, akiknek munkája egyedül túl nagy fizikai erőkifejtést kívánt. A mesterek közül egész évben dolgozott 59, 3

Д évben 17, % évben 25, 4

Д évben 32. (1 eset-