Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

get fizetett ki a favágásért, azonban a fa igen gyorsan elfogyott. Az esküdt azzal védekezett, hogy a városban éppen katonaság tartózkodott, és elsősorban ők használták. Volt egy rabuk, neki és az őt őrző drabantnak is fűteni kellett. A kivágott és ideiglenes telephelyen tárolt fával fűtötték a városházát is. Az elszámolás után még mindig maradt hiány, kb. 500 Ft értékben. Bogovics József az ügygyei kapcsolatban így védekezett: — „A többi fa pediglen Duna parton maradót és a város egy embert sem álétott melléje istrásának, hogy istrahált volna azon fát, áztat pediglen minden ember meg gondolhattya, hogy kedves a fa, főkép, a midőn hajossok föl s alá járván, s ott is hálván, elég fát meg égethetek s ne találtán hajokban is eleget hánytak ; és más egyéb emberek is tetszessek szerint lophattak, mert semmi félelem nem volt, én pediglen istrahálni nem tartoztam, mert éjjeli bogter nem voltam, hanem eskütt."

287 Az erdő használatával kapcsolatban egyéb gondok is felmerültek. 1762-ben a tiszttartó figyelmeztette a várost, hogy az erdőből nagy mennyiségű fa tűnt el. A probléma szerinte az erdőkerülőkkel volt, mivel egész nap a kocsmában ültek, és nem látták el rendesen feladatukat.

288 1786-ban a pilisszentlászlói bírák jelentkeztek, hogy a közös határban az erdőt nagyon megcsonkították. A fát a szentendrei városházára, az esküdtekhez és a téglaégetőbe vitték.

289 A lakosok többször tettek panaszt, hogy a városi tanács igazságtalanul ítélkezik. Főként a botbüntetés kiszabását sérelmezték, amit azonnal végrehajtottak.

290 Nem tetszett a lakosoknak az sem, ha egyházi személyek a tanácsba kerültek, bár ennek nem volt elvi akadálya. 1762-ben panaszkodtak egy Ábrahám nevű pópára, aki 15 000 Ft-ért vett tanácsosi jogot. Részegeskedett, kereskedett az adómentes papi földekkel és szőlővel, önkényeskedett a lakossággal. Naponta 2—3 alkalommal megjelent a városházán, ott evett, ivott, és nem történhetett olyasmi, amiről ne tudott volna.

291 A lakosság az úriszékhez és a megyei törvényhatósághoz fordult panaszaival; 1770-ben az úriszék kérte a szentendrei tanácsot, teremtsen rendet: 11 személy titkos gyűléseket tart, és beadványaikkal a megyét zaklatják. Az úriszék és a megye véleménye egyaránt az volt, hogy ezeket a problémákat a városon belül kell elintézni.

292 A megye attól is tartott, hogy ha bele kell szólnia a város ügyeibe, az igazgatással, pénzkezeléssel kapcsolatban a megyénél is néhány dologra fény derül. Ilyen előzmények után került sor 1784-ben Ráby Mátyás kiküldésére, akinek feladata a város igazgatásának és pénzügyeinek ellenőrzése volt. Ráby 1752чЬеп született, Mária Terézia uralkodása alatt. Származására nézve nemes volt, életformáját tekintve inkább polgár. Sokat 70