Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)
ben az esetekben a szőlővásárlás a vagyon felhalmozásának lehetőségét jelentette, hasonlóképpen, mint az iparosoknál. 166 1783-ban Szentendrén 4 első osztályú, 3 második osztályú, 7 harmadik osztályú kereskedő volt. 167 A szőlőbirtok a kereskedők vagyonában a 18. század második felében is nagy szerepet játszott. Előfordult, hogy segédjeiket nem a boltban, hanem inkább a szőlőben foglalkoztatták. 168 Bár az iparosok és a kereskedők bizonyos árucikkek behozatala miatt szembenálltak egymással, az iparosok rá voltak utalva a kereskedők munkájára. 1771-ben például egy szűcslegény mestere 31 db ködmönét vitte fel a budai vásárra, és ebből csak 1 db-ot adott el, holott a kereskedők az egészet értékesíteni tudták volna. 169 A kereskedők számára nehézséget okozott a szállítás. Szárazföldi szállítóeszközökkel nem rendelkeztek, hanem rendszerint kocsisokat fogadtak. 170 Akiknek nem volt saját hajójuk, azok a hajómesterekkel szállíttattak. A viteldíj — az áru súlyától és értékétől függően — sokszor vita tárgyát képezte. 171 Előfordult, hogy az árut maguk a szállítók értékesítették, és ilyenkor a vételár miatt támadt nézeteltérés. Szárazföldön a kereskedők áruival — borral és páliinkával •— megrakott kocsik legtöbbször az Alföld, Kecskemét és Szeged irányában haladtak. 172 Az ital értékesítésével is gyakran adódott probléma. Bujesti Angel 1777-ben például 107 akó bort vett meg abban a hiszemben, hogy 2 éves, jó bort vásárol a szentendrei gazdáktól. Szegedre vitte, azonban a bor megromlott az úton. Jóval kevesebbet kapott érte, mint az eladásnál kialkudott ár volt. A városi tanács végül az eladó szőlősgazdáknak adott igazat, és a kereskedővel megfizettette a teljes vételárat. 173 Szerepet kapott a város életében az egyre élénkebb helyi kereskedelem is. A kiskereskedők boltjai szinte egymást érték, és korán kialakult a vendéglátó ipar is. 1787-ben 45 vendéglő volt a városban, ebből 5 első, 12 második, 28 harmadik osztályú. 174 1787-ben Joanovics Mihály textilkereskedő boltjában 1068 Ft 22 x értékű árut találtak, 10 féle posztót, szövetet, flanelt, vásznat stb. 175 1792-ben a szatócsüzletek árukészletének összeírására került sor. 22 boltot mértek fel. 176 Az áruikészlet meglehetősen gazdag volt: a fűszerfélék közül borsot, kávét, gyömbért, cukrot, mazsolát, sáfránt, rizst, fahéjat, szegfűszeget, gerslit, teát tartottak, textilfélékből pántlikát, cérnát, fémcikkekből fúrót, szeget, drótot, acélt, kötőtűt, kést, gombostűt, varrótűt írtak össze. A legtöbb boltban volt ezen kívül keményítő, hajpor, olaj, timsó, papír, fésű, gyertya, spanyolviasz, tükör, virág is. 177 49
