Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

szerszám volt —, a szegényebbek először apró szerszámaikat adták el, utoljára váltak meg munkapadjaiktól.

126 A kisebb városokban és falvakban élő iparosok szerszámkészlete különbözött a nagyvárosok mestereinek készletétől is. A pest-budai iparosok sokkal könnyebben át tudták venni a technikai fejlődés eredményeit; új munkamódszereket és az új munkaeszközöket, míg a falusi és mezővárosi mesterek hagyományos módon dolgoztak. A szerszámokat nem használták állandóan, ezért azok lassan koptak el, és mivel újat venni nem volt módjuk, a régi eszközök apáról-fiúra öröklődtek. így előfordult, hogy egy-egy falusi vagy kisvárosi mester készlete — főleg apró szerszámok tekintetében — felülmúlta a nagyobb városok iparosainál található eszközöket is. Például Batetka József szentendrei kádár felszerelése 34 különféle gyaluból, 44 egyéb szerszámból (körzők, ráspók, kalapácsok, fúrók stb.) állt, ami legalább kétszerese volt egy-egy pesti mester készletének.

127 Az ipar és a mezőgazdaság kettéválása, az egyre erősödő szakosodás révén, majd az ebből következő technikai szintemelkedés, valamint a kézművesek számának megnövekedése, érdekeik védelme stb. céljából az ország kézműves mesterei a 14. századtól céhekbe tömörültek. A török kiűzése után, a 17. század utolsó évtizedeitől megkezdődött a céhek újjászervezése. Jóváhagyták az első céhleveleket is. A 17. század végén a bécsi udvar még nem döntött, hogy egyáltalán engedi-e az önálló magyar céhek kialakítását, és arra törekedett, hogy a magyarországi szervezeteket a bécsi főcéheknek rendeljék alá. Később a függés fokozatosan felengedett, és a nagyobb városokban levő testületek elszakadtak Bécstől. A magyarországi céhek újjászervezése három fázisban ment végbe. A 18. század első évtizedeiben a szabad királyi városok testületei alakultak meg, a mezővárosokban a század második felében kezdődött meg a céhesedés, amikor szabad királyi városok céhei hanyatlani kezdtek. A 19. század eleje a falusi céhek alakulásának kora, amikor a mezővárosi céhek is bomlani kezdtek. A folyamat tájegységenként is változott. A dunántúli és észak-magyarországi területeken a szabad királyi városokban a céhesedés korábban kezdődött, mint az Alföldön. A 18. században a mezővárosok testületei is előbb szerveződtek meg, mint az alföldiek.

128 A szentendrei céhek alakulásában a városfejlődést befolyásoló speciális tényezők is szerepet kaptak. A betelepedő szerbek már a 17. század végén, 18. század első évtizedeiben megalakították szervezeteiket, és a század második felében — amikor országosan a legtöbb mezővárosi céh alakult — már jóval kisebb volt a mozgás. 1761-ig 8 szervezet kapott kiváltságlevelet. A szentendrei céhek alakulása két formában ment végbe. A mes40