Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)
1744-ben az adózók száma 559, 1760-ban 587 volt. 1772-ben Szentendrén — a feudális kategóriák szerint — 85 jobbágy (Ve teleknél nagyobb szántóval rendelkező család), 787 házas zsellér (szántóval nem, vagy csak igen kis mennyiségben rendelkező), valamint 150 hazátlan zsellér élt. 87 Az egész telkek száma összesítve — 25 3 /s volt, egy-egy telekhez 24 hold szántó, 88 12 hold rét tartozott. Az 1772-es összeírás a szőlőket nem tartalmazza. Mivel a rét meglehetősen kevés volt a városban, a telkek kiegészítéseként szántóföldeket csatoltak az egyes birtokokhoz. A házas zsellérek szántói a következőképpen oszlottak meg: 1 p. m. vagy ennél kisebb telekkel rendelkezett 100 család, 2—5 p. m.-vel 131, és 6 p. m.-nél nagyobb területe mindössze 1 családnak volt. 555 házas zsellér egyáltalán nem birtokolt szántót. A jobbágyok szántói — a rétek helyett kapott pótlékkal együtt — a következőképpen oszlottak meg: 5—10 p. m. szántóval rendelkezett 32 család 11—15 p. m. szántóval rendelkezett 19 család 16—20 p. m. szántóval rendelkezett 17 család 21—25 p. m. szántóval rendelkezett 8 család 26 p. m. feletti szántóval rendelkezett 9 család. A két adatsort összevetve megállapítható, hogy a szántóföldek tovább aprózódtak. A tulajdonosok száma a korábbihoz képest ismét növekedett, azonban a szűk határban nem volt merre terjeszkedni. 1778-ban Kneidinger András a kamara megbízásából elkészítette a város és környéke térképét. Ezen jól látszanak a szántók, erdővel borított területek, patakok, a Duna menti rétek, és a legmélyebb részen fekvő Nádas-tó. 89 Az egész határ területe 10 568 3 /e holdat tett ki. Ebből az uradalomhoz tartozott 957 3 /e hold, a többi területet azonban a város lakói maguk használták. — A város közelében 153V8 hold szántó volt, Izbégen 53 3 /s hold. A Duna mellett, Óbuda irányában 988 3 /s hold, Dunabogdány felé lOöVs hold terült el. — A szőlők 3012 5 /s holdat, az erdők 2683% holdat, a legelők 290 6 /s holdat tettek ki. — Használhatatlan, köves terület volt 431 4 /s hold, az utak 526 holdat foglaltak el. — Az egyház tulajdonában volt 106 6 /s hold föld és 85 3 /в hold rét. — A közösen használt rét és a mocsár területe 593 7 /s hold volt, a kiirtott erdőé 51678 hold, a városhoz tartozó szigetek pedig 59Vs holdat foglaltak el. Mint az összesítésből látszik, a lakosság a 18. század második felében a határ nagy részét igyekezett hasznosítani, és csak a mocsaras vagy köves területek nem kerültek művelés alá. A további terjeszkedést azonban a hegyek akadályozták. 30
