Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)
alatt álló pénztárak bevételei, kiadásai, a helybenhagyott kölcségvetés egyes akár bevételi akár kiadási tételei valósítását, a község előirányzatban felvett közjavadaknak bérbeadásának ideje, s módjainak megállapítását és az ennek folytán megtartott versenyeljárás eredményének el, vagy el nem fogadását, továbbá adó összeírás, kivetés, behajtás ujanczozás közmunka, katona elszállásolás köznevelés iparügyek szóval más hatóságnak fen nem tartott bár mely köz vagy magány ügyben érdemleges elintézkedése tárgyaknak tanácsülésben kell hozatniok, ugyancsak tanácsülésekben állapitattnak, a tanács által közgyűlés elé terjesztendő ügyekben kivétel nélkül teendő javaslatok, a megye részéről a tanács hatásköréhez tartozó ügyekben kívánt vélemény nyilvánítása, s ugyanott látatnak el másodfokukig a rendőrkapitány által saját hatáskörében hozott határozatok elleni fellebbezések. A határozatok és indokaik, a tárgyak elintézésre alkalmasoknak találtattnak, az előadó véleményének meghalgatása mellett, szótöbbséggel állapitattnak meg, a szavazatok számának egyenlősége esetén azon rész szavazata dönt, melyhez az elnök is járult. Azt, hogy a határozat birtokon kivül fellebbezhető magában a határozatban világosan ki kell fejezni, e záradék hiányában a határozat birtokon belül fellebbezhető, a kissebbség indokolt szavazatja írásba foglalhatja, mely az ügy iratokhoz mellékeltetik. A tanácsnak magán feleket érdeklő határozatai a polgármester vagy helyettessé által aláírva az illetőknek hivatalból kézbesítettnek, és a kézbeadástól számított 15 nap alatt fellebbezhetők. Minden egyes tárgyról külön külön előadói iv szerkesztendő, melyben a tanácsülés ideje, az ügy darabszáma, tartalma az előadó határozati javaslata, az annak értelmében szükséges kiadmányok fogalmazataival beiratik, és a fogaknazmányt készített előadó által aláírandó, a tanács ülésben előadandó összes tárgyakról pedig az ülés idejét az ügy darab számát, rövid kivonatu tartalmát, és az előadó határozati javaslatát előtüntető jegyzék készítendő. A tanács határozatai megállapitásánál a fennáUó törvények megyei rendeletek és törvényes gyakorlat szerint tartozik eljárni. A háztartást érdeklő ügyekben köteles a város érdekét mindenek előtt szem előtt tartani, s ezt a törvény korlátai közt lehetőleg védeni, és előmozdítani. A városi vagyon bérbeadása rendszerint nyilvános árverés vagy ajánlati eljárás utján eszközöltetik, az árverés módozati és a kikiáltási árnak meghatározása mind az árverés- eredményének el, vagy el nem fogadása a közgyűlés jogköréhez tartozik. Azon szolgálmányok, vagy a város számára teljesítendő -munkálatok biztosítása tekintetében, mellyek az előirányzott kiadások rovatába a kölcségvetésbe bevétetnék, az árlejtés hasonló módon eszközlendo, annak megtartása s helyben hagyására nézve hasonló el-járás követendő. A városi háztartásban az évi kölcségvetés adván meg az irányt, köteles a tanács mint a kölcség előirányzat megbirálására első pontban hivatott testület ügyelni, — hogy a kölcségvetésbe a városnak minden jövedelme felvétessék, és a kiadások akkép irányoztassanak elő, hogy egy részről a köz és beligazgatás rendes folyama biztositassék, a közvagyon épen fentartassék, más részt a pénztár nélkülözhető kölcségektől megóvassék, ugy szinte intézkedend a tanács hogy az évi kölcségvetesnek kiegészítő részét képező a város ingatlan s ingó vagyonáról szólló leltár, mely minden évben egész kiterjedésében újra szerkesztendő leend, az idő közi változások pontos kitüntetésével, a legtökélletesebben vezetessék. Az előirányzott bevételeknek a kiadásokkal lett egybetartása utján ne171