Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

24. VÄROSLEIRÄS A 19. SZÄZAD KÖZEPÉTŐL Szent-Endre, szabadalma város, Pest-Pilis vármegyében, Budához 2 mérföldnyire, 3600 lakos, kiknek 2/3 romai katholikus, kevés református, evangélikus és zsidó, 1/3 része nem egyesült óhitű. Nyelvre nézve németek, ráczok, magyarok. Hajdan nevezetesebb város volt, mit számos szentegyházai (1 katholikus, 6 óhitű templom) bizonyítanak. Most néhány csinos házain kivül van vendégfogadója, gyógyszertára, révje a Dunán, több boltja és malma a Dunán. Szántóföldje kevés, de mindent jól megterem, különösen kukoriczát; erdeje nagy; de fő kincs szőlőhegyében áll, melly 2550 holdra terjed. Földe ennek nagyobb részint kősziklás, nehéz mivelésü, de hires vörös bort terem, azonban fejért is termesztenek. A város az ó-budai koronái uradalomhoz tartozik; de szabad adás-vevési joggal már régen él. # Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I—

IV. Pest, 1851. III. köt. 94. 168