Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

ben, a vagy a helet száz forintokban, ezen cenzusba értődőt a noná­nak, 545 és minden némü szolgálatoknak, ugy akár melly néven nevezendő dátiáknak 546 praestatiója 547 olly értelemmel, hogy ezen cenzust soha föl­lebb emelni nem fogja, annak utánna annak halálával in A(nno) 1708 Méltóságos Gróff Zichy Ferenc eő excellenciájára szállván ezen Szent Endrei város, ismét új contraktust kötvén vélek, de annak sem lévén sokáigh állandósága, ugyan in Anno 1710 usqe dies 548 újra megneve­zett város béliekkel kötést tett, ezen titulált Méltóságos uraságnak is ha­lála történvén, a jószág szállott méltóságos Gróff Zichy Miklós ur eő ex­cellenciájára, kinek birtoka alatt in A(nno) 1738 örökös kötés tétődött, és azon contractust mind maga holtig, mind pedig annak eözvegye vál­toztatthatlanul meg tartotta. A harmadikára. Minthogy mindég comtraktus' mellett volt ezen város, és a szerénth is igazgattatott, a mintis azok tellyes bizonyságot tesznek, hogy mi in A(nno) 1700 Méltóságos. Gróff Zichy Istványnak, minden némü be­neficiumökért, 549 és kilencednek meg váltásáért pro pleno jure 550 domi­nai! fizettek titulo census fi 100 és hat szünyögöt akár in natura akár pe­dig in ponitis fi 100 annak halála után in Anno 1708 Méltóságos Gróff Zichy Péternek hasonlóképpen fi 1000 és a meg vitt szúnyogokért fi 100 és 200 akó bort, de ezen contractus két esztendő múlva ugy mint in A(nno) 1710 változást szenvedvéni 2000 R ft^ba, tizenkét font kávéba, és két szü­nyögnek meg adásába meg edgyeztek, olly applicatioval, 551 hogy holtig ezen contractus meg nem fog változni, amintis halálával mindaz eöz­vedgyre, ugy a midőn Jeszenszky Antal mint Hypotecariusra 552 szállott ezen város azon contractusnak erejével birta, és többre őket nem kény­szerítette; annakutánna pedig a midőn Jeszenszky Antal urtul ezen város Méltóságos Gróff Zichy Miklós, eő excellentiája által kiváltatott in A(nno) 1738 mostani nagy Méltóságú Gróff Krassalkovich Antal camarae prae­sens 553 ur, ugy mint akkori personalis 554 eő excellentiája előtt örökös kö­rébe lépet, le kötelezvén magát, és maradékit, hogy azon contractust föl­lebb emelni nem fogja a mitis 3800 forintokba, fél mázsa kávéba meg al­kudtak, és azon contractusok király autsenticum 555 alat örökös meg mara­dásnak jelül expediáltatott, 556 és város kézibe adatott, melly contractust holtig mindem tetczés nélkül maga a Méltóságos Gróff meg tartotta, és az eözvegye is ugy birta. A negyedikre. Legfőbb beneficiumnak áliéttya magának azt a város, hogy határába szőllő hegye lévén, abbul kiváltképpen mind a gazdák, mind pedigh szegényebb sorsú lakosok kezy munkájuknak jutalmát várják, an­nak utánna azt is. hasznosnak tartyák, hogy contractussok mellett uraság­nak minden beneficiumát árendálván kilencedet abbul nem adatnak, és szabadon kiki maga borát a városon árulhatta, éhez accédât 557 Duna mel­lett való laktok, és azon jószágoknak által szolgáltatások; ezen beneficium­hoz járul az is-, hogy erdejek lévén mérték lehessen kiki avval élhet, de mivel marhájok nincsen akivel hegyékbül ki lehetne a fát hozni, inkább idegenektül kész pénzen a piacon vesznek; beneficium az is, hogy fölöt­tébb nagy Nádas tójok lévén mindenik elegendőt magának vághat; ellen­ben károkra szolgáló dolognak tartyák, hogy sokszor hegyékbül le szol­gáló patakjai meg áradnak a vizek szaporodásával, a város réttye elönte­tik, ugy nem külömben a midőn fölöttébb nagy zápor essők járnak, föl­deikben nagy károkat szenvednek azon ofcbul, hogy a földit szóilej éknek lehordván nagy munkájok, és költségek által azokat helre hozhattyák. Azonkivül ha a Duna megárad egyik része a városnak vészben vagyon: Azt is károsnak tartyák, hogy az erdei és legelő mezei Izbég felé csupán 141

Next

/
Thumbnails
Contents