Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)
lendő üdőkben revideáltatni 492 vagy más képpen ugyan az Uraság által el fog intéztetni. Sexto. Mivel a tanácsbéliek mind azon dolgokban, amellyek a tanácsban tractáltatnak, 493 és- a városnak köz javát illetik magok letött birói hitök szerént, az titokban való meg tartásra is kötelesek, azért minnyájan, és egygyen egygyen intetnek, sőt keményen is parancsoltatik nékiek, hogy az ollyatén tanácskozásokat titokba tarcsák, mert máskint valaki az ollyatén fogyatkozásban tapasztaltatik, s maga hitit abban meg szeghi, az Uraságh hatalmával azonnal a tanácsbul gyalázatosban eliminaltatik. Septimo. Akár a portionalis quantumnak, 494 akár a contractuális censusnak 495 repartitiojában, 496 az egyenlő, és igasságos proportiót 497 kinek kinek feljutássihoz képpest kösséggel való egy értelemben observalni 498 fogja a Magistratus, ugy tudnia illik, hogy nem csak a házaktul hanem külön a földektül is, külön a szőlőktül, s egyéb jószágoktul ki ki proportionate fizessen, s annak rendi mógyát és valóságát, valamint a görögh. hütön lévőkkel, ugy szintén a római catholicus esküitekkel közleni tartoznak, s előttök ne titkollyák, a tanács béli sessiókat 499 is (hacsak el múlhatatlan hirő dolgok elő nam agyak magokat), decretalis 500 ünnep napokra ne rendellyék, hogy az esküttök az Isten szolgálattyátul az általis ne abstraháltassanak. 501 Octavo. Mivel az házaknak, szőlőknek s egyéb jóknak vétele vagy épitése minden helységben törvény szerént is, minden lakosnak külömböztetés nélkül szabad szokot lenni, azért a Magistratusnak parancsoltatik, hogy ebben az igasságot és törvént meg tárcsa, szabad lévén az illyetén vétel vagy építés valamint az görögh hütön lévőknek, ugy szintén' az római catholicusoknak is, observállya amellett, hogy ha valamely külső emberek házakat, szőlőket vagy egyéb jókat ezen város határában akarnának venni, azok ellen a belső lakosoknak praeemptiojok 502 légyen s az ollyatén vett telekek a magistratus előtt, s annak akarattyával légyen és inprothocoláltasson 503 — s amennyire lehet mint házakhoz, mind szőlőkhöz, mind földekhez urbáriumot 504 tárcsa a Magistrate. Nono. Hogy ha pedig tapasztaltatnak valamellyek, akik magok szőllejét annak rendi szerint nem művelnék, és pusztulásra engednék, azokat a Magistratus először megincse, és ha azután is pusztulásba szenvedik, szőlőiket másoknak, akik kévánnyák a lakosok közzül annak rendi szerént művelni intimálván magukat és tizenkét pénzt letévén a Magistratusnak, tartozik a Magistratus az ollyatén pusztult szőlőt consignalni, 505 s eőket abban manuteneálni. 506 Decimo. Mostani alkalmatossággal elaboráltatván 507 azon, szőlőknek és földeknek eonscriptioja, 508 mellyeket mind a két religiobéli 509 plébánosok birnak, és akiktül kilenoeddel tartozni nem fognak, ha ennek utánna több szőlőket vagy földeket azokon kivül akármi módon szereznének vagy ha szintén templomnak számára valakik által testamentaliter 510 hagyatatnának is mind azokbul a szokot kilencedet ennek utánna is adni tartoznak. Undecimo. Mivel a Méltóságos Uraság ezen városnak meg maradására nézve magát törvényesen illető kilencedbéli jussátul rendelvén ugy contrahált 511 a várossal, hogy a kilencedet maga számára szegye, s azzalis maga terhét segécse, azért ennek exactiójában 512 esztendőnként a Magistratus szorgalmatos légyen, és akár mely szin vagy praetextus 513 alat azzal ne dipensallyon, 514 másként kéntelenitetnék a Méltóságos Uraság a béli maga jussához visszanyúlni. Duodecimo. És mivel a portionalis quantum és domestica 515 impositionali 516 exactiojához perceptora 617 vagyon a városnak, és azon kilenced exactiojához is külön perceptor rendeltetett, azért parancsoltatik a város137
