Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

— nádas 7 hold — nem termő 657 hold összesen: 7230 hold A földhasználat módosulása megváltoztatta a mezőgazdasági munka jellegét. Sokkal kevesebb munkásikéz kellett a föld megműveléséhez, mint korábban, a szőlőtermelés idején. A gazdálkodó családok jövedelme csökkent, a volt szőlőmunkások pedig munka nélkül maradtak. A felszabadult munkaerő nem tudott elhelyezkedni az iparban, mert a városban éppen a szőlőkultúra elszívóhatása miatt az ipar kialakulására nem volt lehetőség. Elvándorlásról nem lehetett szó, hiszen a környező falvak szőlőterületei is elpusztultak, és a filoxéra gyakorlatilag az egész országot érintette. Egyetlen megoldás maradt : munkalehetőséget kellett keresni az óbudai, budai és pesti gyárakban, hozzákapcsolódva a nagyvároshoz. Ehhez azonban a korábbinál fejlettebb infrastruktúrára volt szükség. A mezőgazdaságban a szőlőtermelés hanyatlásával az állattenyésztés és gyümölcstermelés fellendült. A kiirtott szőlők helyére, a napos domboldalakra többhelyütt gyümölcsfákat telepítettek, amelyek száma 1895-re 24 480-ra emelkedett. Főként cseresznye-, szilva-, mandulatermelés volt jelentős. A gyümölcsfák megoszlása fajtánként a következő: — alma 2132 db — körte 2472 db — cseresznye 6022 db — meggy 2855 db — őszibarack 1042 db — kajszi 2917 db — szilva 3053 db — dió 821 db — mandula 2954 db — gesztenye 9 db — eper 203 db. A város állatállománya 1895-ben a következőképpen tagozódott: — szarvasmarha' 498 db — ló 296 db — szamár 1 db — öszvér 1 db — kecske 171 db — sertés 296 db 120