Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

szentendrei lakosság a továbbiakban is megkapja a kisebb királyi haszonvételeket.

399 Időközben a városi közigazgatást az 1871:18. te. értelmében átszervezték. Szentendre rendezett tanácsú város lett, amelynek irányítását a képviselőtestület közgyűlése, a polgármester, a tanács, rendőrkapitány és az árvaszék gyakorolta. A képviselőtestület 24 virilis (legtöbb adót fizető) és 24 választott képviselőből állt. A város ügyeit a polgármester irányította, amely tisztségre először a szerb kereskedő családból származó Dumtsa Jenőt választották meg. A polgármester elnökölt a közgyűlésen és a tanács ülésem. A tanács szavazattal bíró tagjai voltak a rendőrkapitány, az egyes osztályok vezetői, a tárgyalt ügy előadója és a jegyző. A tanács háztartási (= közgazdászati), pénzügyi, építészeti, katonai, oktatási osztályokra oszlott. A rendőrkapitányon kívül a városi tisztviselők közé tartozott a tiszti ügyész, a főorvos, alorvos, szülésznő, állatorvos, mér* nők, kamarás (= városgazda), írnok, számvevő, főerdész, őrmester. A tanács mellett létrehozták a pénztári hivatalt: a pénztárnokkal, ellenőrrel és pénztári segéddel, valamint az árvaszéket, amelynek elnöke a polgármester volt, tagjai pedig két ülnök, tiszti ügyész, számvevő, közgyám.

400 A szervezési szabályrendeletet már 1878-ban módosították. Eszerint 2 tiszteletbeli tanácsost kellett választani, akik fizetésben nem részesülhettek, de joguk volt részt venni a városi tanács ülésein. A város a korábban meghatározott tisztviselők mellett egyéb személyzetet is alkalmazott, az évtizedek óta kialakult gyakorlatnak megfelelően. Ezek a következők voltak: poroszlók, kéményseprő, hegybírák, hegymesterek, 3 csősz, 3 erdőkerülő, 24 éjjeliőr, 3 kikiáltó, 1 fűtő, 1 szénáskerti gazda, 1 kórházi gazda, 3 harangozó. Izbégen külön bíró és kisbíró tevékenykedett.

401 A módosítással megszüntették a szakosztályokat is. A tanácsos kívül állandó bizottság, rendőrkapitányi hivatal, árvaszék működött. Az állandó bizottság 12 virilis képviselőből állt, a korábbi háztartási osztály helyett a város gazdasági ügyeit intézték. Megszüntették a városi mérnök állását, helyette alkalmanként napidíjasokat alkalmaztak.

402 A két tanácsos adó- és tanügyeket, illetőleg gazdasági ügyeket látott el.

403 A tanács számára külön feladatot jelentett a szüret megszervezése. A kezdés időpontját a továbbiakban is a városi tanács határozta meg. Szüret alkalmával 2 hegybíró, 7 hegymester, 3 csősz tevékenykedett.

404 A képviselők választása 3 évenként történt oly módon, hogy egyegy alkalommal 12 tag lépett ki. így a képviselők 6 évig maradtak hivatalukban.

405 A virilis képviselők a város leggazdagabb polgárai