Istvánkó Bea - Juhász Anna - Mélyi József (szerk.): MalomKörzés. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak kiállítása. 2012. szeptember 15 - október 28. MűvészetMalom Szentendre (Szentendre, 2012)

vannak-e magyarok veszélyben a területen, hogy hány em­bert evakuáltak és mekkora a személyi sérülés mértéke. Az erdőtüzekről szóló tudósítások szokásos koreográ­fiájának megfelelően nyilatkozó figurák garmadáját látjuk, a védőfelszerelésbe öltözött, névtelenségbe burkolózó tűz­oltókat, lánglovagokat annál ritkábban. Erményi Mátyás festményén nem tűzoltók, hanem gázmaszkot viselő munkások szerepelnek - a tűzoltókkal szemben uniformi­suk nem is biztonságot, sokkal inkább veszélyérzetet kelt, nézőként nem vagyunk benne biztosak, hogy rajtunk is van-e védőruházat, vagy éppen mi vagyunk a vírushor­dozók. Az erdőtüzek után egy területnek évekre, évtize­dekre van szüksége a regenerálódáshoz. De mindig van néhány mag, ami túléli a perzselést. Példának okáért az óriás mamutfenyő tobozaiból a magok többsége csak erdőtűz vagy rovarkár idején szabadul ki. A tűz után maradó hamu egyúttal az ultraibolya sugarak káros hatásától is óvja a magokat. Bizonyos területeken ezért is van szükség ellenőrzött erdőfenntartási tüzek beindítására: a zöld ko­­boldmoha vagy a gólyaorr kifejezetten igényli, hogy időnként felgyújtsák termőterületüket, a kucsmagombagyökér szin­tén tűz után bukkan fel. Az erdő tehát elpusztul, de néhány mag mindig túléli a tüzet, amiből később új élet tud serken­ni. Gallov Péter szotyijai viszont kétségtelenül a tűz mar­talékává válnának. Vigasztaljon minket a tudat, hogy Nor­végia és az Északi-sark közt félúton, egy, a Spitzbergákon található, a biodiverzitás fenntartására létrehozott mag­bankban -18 Celsius fokon napraforgómagokat is tárolnak. A magbunkerbe a megnyitó napjára összesen 100 millió mag érkezett különféle ázsiai, európai, dél-amerikai és afri­kai haszonnövények fajtáiból, mintánként 500 darab vetőmag - Gallov képe lehetne akár a magyar kontingens vizuális leltára is. A csupasz téglafalak között, a néhai szentendrei fűrészmalomban a fára elsősorban nyersanyagként gondo­lunk. Kemény, rostos, lignifikálódott szövetként, ami a fás növények - fák, cserjék - szárának farészeiből áll. Formál­ható és formálandó kezdetként, felhasználásra továb­bítandó holt anyagként. Hozzávetőlegesen is nehéz meg­mondani, hogy hány köbméternyi fát dolgoztak fel a ma­lomban, és hogy merre sodorta őket az élet. Hogy faház alapanyagaként, a ház parkettájaként, a parkettán lévő karosszékként, a karosszékben olvasott könyv lapjaiként köztünk vannak-e még az egykori deszkák - vagy porként és hamuként fújta a szél őket messze Szentendrétől. Szalipszki Judit

Next

/
Thumbnails
Contents