Dam, Johan van (szerk.): Útravaló. Gy. Molnár István (Szentendre, 2012)

Tóth Antal: Spirálív mentén haladva

Gy. Molnár István grafikái forgalmazását jelölte meg mint egzisztenciája biztos alapját, amely függetlenségének hosszan megőrzött záloga volt. Ilyen bizonyosan szerény, ámde biztos anyagi háttérrel szabadon alkothatott, kedve szerint fordította figyelmét arra, ami éppen érdekelte. Különös, hogy alkotásai jelentős részét óvakodott bemutatni, nem állította ki. Csak műtermében az őt felkereső látogatók előtt tárta fel, azt is sajátos módon, a lehető legkevesebb kommentárral. Nem ismerjük az okát, hogy miért. Rákérdezni meg már nincs mód.

Egész életműve olyan páratlan szabadságérzetre vall, amelyhez foghatóval nem igen találkozunk a magyar képzőművészetben.

Élet- és pályakezdő munkái grafikák és rajzok, akvarellek, montázsok, amelyeket szeretetteljes gyönyörű kedvteléssel, játékossággal és szerintem páratlan jó technikai tudással rögzített, esetenként vésett a réz- és specialitásaként a vaslemezbe. Ez annál inkább meglepő, mert egyik jól poentírozott közlése szerint a főiskolán elbliccelte a grafikai tanulmányokat, majd saját erőből kellett azokat pótolnia. Ebben segítségére volt a nagy tehetségnek tartott évfolyamtársa, Major János, aki a jelek szerint nemcsak a technikai fogások elsajátításában segítette, de szemlélete kialakulására is kihatással volt (Vannak közös alkotásaik is, amelyet Pista nem tárt a nyilvánosság elé, mondván hogy alkotótársától nincs rá felhatalmazása).

A grafikus-festő életműve minden porcikájában nagy befogadó készségre vall: teli van nemzetközi, és hazai reminiszcenciákkal. Rangsorolás nélkül Paul Klee, Hans Arp, Vaszilij Kandinszkij, Max Ernst, és a magyarok Vajda Lajos és Júlia, Jakovits József, Bálint Endre stb. Ez utóbbiakkal személyes kapcsolatban állt. Az előbbiek ismeretéhez eléggé megmagyarázhatatlan módon jutott hozzá abban az időben. Ugye az ötvenes-hatvanas évek fordulójáról van szó. Ugyanakkor bizonyos, hogy mindent a saját képére volt képes formálni, kitűnő intellektusa tehát eleve kizárta, hogy epigonizmusba keveredjék.

86