Dam, Johan van (szerk.): Útravaló. Gy. Molnár István (Szentendre, 2012)

Tóth Antal: Spirálív mentén haladva

volt a lakhelye, bár úgy tetszik, több is annál. Ugyanis a figurák nem helyi, hanem a magyar paraszti ponyva pitaval ismert és megnevezett alakjai. Kérem, van nevük, úgymint Fekete Mátyás, Zöld Marci, Savanyó Jóska. Őket jelenítette meg, mert ismeretanyagában ez a népi tudáskincs is benne volt, akár szélesebb körben Rózsa Sándor, Sobri Jóska, Gracza Antal betyárok, alkalmasint szabadsághősök legendái, amelyek a nép ajkán terjedtek szájról-szájra és természetesen egyre jobban kiszíneződtek.

A letisztulásról kezdtünk beszélni, amely Zsiványokon mutatkozik meg, majd további feldolgozásokon, valamint a Zarándokláson, és a pásztorok sorozaton, minthogy a Pásztorok éjjel nem alszanak, Pásztorok éjjel és Pásztorok szerelme, Furulyás Palkó stb. és az olyan figurán, mint a Fekete bojtár [amely Johan van Dam datálása szerint már a kilencvenes évekből való) és folytathatnám további példákkal. A legérdekesebb,