Deim Réka (szerk.): Archivum - Deim Pál 80. MűvészetMalom, 2012. szeptember 9 - 2012. október 7. (Szentendre, 2012)
18 Uhl Gabriella (szerk.): Deim Pál. Ernst Múzeum, Budapest, 2006 Gabriella Uhl (editor): Deim Pél. [Pál Deim] Ernst Museum, Budapest. 2006. Szentendre Deim Pál archívumát kutatva igen nagyszámú levelet, írást, rajzot és egyéb dokumentumot találtunk a legkülönfélébb Szentendrét érintő ügyekkel kapcsolatban: a Bükkös-patak medrének vagy a Szamárhegynek szabályozási tervétől kezdve az autópálya-építés és a lakótelep élhetőbbé tételének tervein át egészen a műemlékvédelemmel, városrendezéssel és a helyi művészeti élettel kapcsolatos ügyekig. Az életmű meglepően nagy részét a város mindennapos életéhez fűződő, alig-alig észrevehető tevékenységek alkotják. Bár sok esetben láthatatlan küzdelmek ezek, mégsem nevezhetők jelentéktelennek, hiszen a kicsinyességeken túllátó globális perspektíváról tanúskodnak. Az ügyek, mint a környezetvédelem, az épített környezet és a múlt emlékeinek megőrzése, a kulturális és elsősorban képzőművészeti élet fellendítése, amelyek mellett Deim Pál egész életén át kiállt és teszi ezt a mai napig, mindig korszerűek és relevánsak. Uhl Gabriella is hangsúlyozza Deim Pálnak a helyi hagyományokért és közösségért felelősséget érző gondolkodói szerepét Életrajz helyett című tanulmányában, ahol részletesen ír a Fő tér színtervének kialakításáról, a Műemléki Albizottságban, később Művészeti Tanácsban betöltött szerepéről, a Szentendre és Vidéke hasábjain folyó vitákról és javaslatokról és a MűvészetMalom körüli diskurzusról.'8 Mivel az esszé részletesen elemzi Deim Pál közéleti tevékenységét, itt csak azt a néhány, a városhoz kötődő kezdeményezést fogom kiemelni, amelyek fontos fórumai a helyi művészeti életnek és hozzájárultak Szentendre kulturális életének fellendüléséhez. A szentendrei művészeti intézményrendszer kialakulásában fontos kezdeményezés volt a Szentendrei Grafikai Műhely. A gondolat már a hetvenes években felmerült néhány művész körében, és kitartó lobbizásuk eredményeképp megkapták az önkormányzattól a Fő tér 20. szám alatti épületet, amelynek felső emeletén 1980-tól szitaműhely működött, az alsó szintjén pedig galéria nyílt a grafikák árusítása végett. Számos művész megfordult itt: készített szitanyomatot Bálint Endre, Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Deim Pál, Aknay János, efZámbó stván, feLugossy László, valamint a Vajda Lajos Stúdió többi tagja, csak hogy néhány nevet említsek. A műhely nemcsak technikai kísérletezésre nyújtott Researching Pál Deim's archive, we found a large number of letters, writings, drawings and other documents about various issues related to Szentendre: ranging from the plans for regulation of the bed of Bükkös brook or Szamárhegy, plans for restructuring the motorway or making the blocks of flats more habitable to issues concerning the protection of historic buildings, urban redevelopment and local art life. A surprisingly large part of Deim's life's work consists of hardly recognisable activities concerning the town's everyday life. In most cases these struggles remain invisible, but they cannot be called insignificant, because they reflect a global perspective. Environment protection, conservation of the built environment and historic monuments, promoting cultural and primarily art life are some of the issues Pál Deim has always supported, and that are always relevant. Gabriella Uhl emphasises Pál Deim's role of a thinker responsible for local traditions and community in her essay entitled Instead of Autobiography. She gives details about the colour plan for the Main square, his role in the Subcommittee for the Protection of Historic Monuments and later in the Arts Council, the debates and proposals in the local newspaper (Szentendre és Vidéke) and the discourse about the ArtMitl.18 As her essay analyses Pál Deim's public activity in details, I would like to highlight only those initiatives related to Szentendre which are important forums of local art, and have contributed to the revival of the town's cultural life. The idea of setting up the Szentendre Graphics Workshop was a very important initiative regarding the establishment of art institutions in Szentendre. Some local artists came up with it already in the 1970s and due to their persistent lobbying, they received the building at 20 Main square from the municipality, in which the screen-printing workshop started to work on the upper floor in 1980 and a gallery opened on the ground floor. Several artists, e.g. Endre Bálint, Jenő Barcsay, Dezső Korniss, Pál Deim, János Aknay, István efZámbó, László feLugossy and other members of the Vajda Lajos Studio, visited it to make silk screen prints. Not only did the local workshop provide an opportunity for the local artists to experiment, but it was also an important meet-58 Szentendre
