Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)

Jurecskó László: Boromisza Tibor festészete 1904 és 1918 között

Akt-ja szintén az elrajzolás segítségével éri el a monumentalitást. Az előtérbe helyezett akt lábának és kezének eltúlzott méreteit is ennek szolgálatába állítja. Későbbi hasonló témájú linómetszetein az elrajzolást felváltja a dekorativitás, mint a Művészház mappájához saját kezűleg készített linóleummetszeténis láthatjuk (36. kép). Az erőt, a lendületet kívánja kifejezni, mint az 1914- es plakátjához készült hasonló technikájú nyomata is mutatja (37. kép). Ez utóbbi lendületében, monumentalitásában és agitáló erejében Biró Mihály Népszava- rajzai és a Tanácsköztársaság igen magas színvonalú plakátművészete között helyezkedik el, de eltérően azoktól, Boromisza plakátja mentes minden politikai tartalomtól.54 Későbbi aktjait egyrészt a mozgás ritmusának kifejezésére (Fürdőzők a Csertőm zúgójánál),55 szimbolikus tartalmú képei illusztrálására (Krisztust feltalálják a pásztorok két oldalszárnya), illetve japánizmusa kifejtésénél (Megzavart fürdőzők) használja.

Míg Boromisza Tibor 1906 és 1909 vége között készült festményeire elsősorban a neós kifejezést tartom megfelelőnek, addig az 1910-1911-ben készültekre a „vad" megjelölést, amely kategóriám szerint a neós festészet része, annak jól elkülöníthető, egyéni hangú vonulata. Boromisza ilyen irányú törekvéseit a már említett önarcképén és három aktján kívül leginkább a Fák című tájképe illusztrálja (38. kép). Itt már nincs szó festéksávokról, hanem keveretlen színekkel megfestett festékfoltokról, amelyeket általában ultramarin kontúrokkal vesz körül. Képén a napsugár szinte felgyújtja a színeket, intenzitásukat a végtelenségig fokozva. A kép síkra transzponált. Másik vad képét egy festménye hátoldalán találhatjuk meg. Az első feleségéről készült portré arcán vad színfoltok csillannak meg (39. kép), ezzel is markánsabbá téve a fotók alapján s nem a szépségéről híres nőt.56 A kép nem olyan bátor, mint a Gabriele Münter festőtársnőt ábrázoló műve, amely a síkban tartott portré iskolapéldája (40. kép). Ez már sok volt az asszonykának, aki nem engedte, vagy a festő nem merte a főbíró lányát így bemutatni a nagybányai közönségnek, ezért hátoldalára, amely aztán az előoldal lesz, megfesti a Nagybányai kispiac című képét. A mű a kétoldalas képek azon ritka példája, amelyeknek elő- és hátoldala is egyenértékű, esetünkben Boromisza főművei közé sorolható mindkettő. Milyen szerencse, hogy a festő nem mázolta le, nem semmisítette meg, ezzel is lehetőséget adva számunkra, hogy „vad" portréfestészetét tovább árnyaljuk. Ehhez a stílushoz sorolható a harmadik ismert és lényeges mű, a nagybányai munkás barát, Csorba bácsi arcképe (41. kép). A borostás arcon megvillanó élénk színfoltokat itt is igyekszik a ruhával együtt síkban tartani a művész, amelyet a háttér motívumai: az ablak és a virág levele síkszerű megfestése még tovább erősít. Az csak a véletlen műve lehet, hogy a modell karaktere és arcvonásai nagyon hasonlítanak Paul Gauguin Stéphane Mallarméról készített rézkarcához.57 A Csorba bácsi című kép párdarabja lehetett a háborúban megsemmisült Olvasó bányász című Boromisza-festmény. Az archív fotókról, egyikük mögül maga a festő tekint le ránk, megállapítható, hogy stílusa megegyezett elődjével, a festő együttes ábrázolása képével valószínűleg annak általa is hangsúlyozott fontosságát kívánja illusztrálni.58 Fauve-os képei sorát gyarapítják nagybányai „életképei". A már említett portré hátoldalán található Nagybányai kispiac (42. kép), illetve az Út a nagybányai kispiac felé (43. kép). Ha időrendet kívánunk követni, akkor a másodikkal kell kezdenünk, ugyanis ennek előterében illetve a házak falain, még alkalmazza a festékfoltokból építkezést. Míg a másikon már nagyobb, egységesebb, élénkebb, vadabb festékfoltokat alkalmaz, a perspektíva visszaadása sem olyan fontos számára. A már többször említett főtéri téli piac után ezeken a képeken szemlélhetjük a legjobban a Rippl-Rónairól idézett sora tartalmát: művészi felfogása intimitását. Boromisza ekkor már két éve műteremmel rendelkező nagybányai polgár, aki valóban benne, együtt él a város

54 Bíró Mihány, Pór Bertalan, Berény Róbert

55 Boromisza Tibor: Fürdőzők a Csertörő zúgójánál, 1913 | olaj, vászon | 90,5 X 111 cm | J. n.

56 Boromisza Tibor és felesége, Torday Mária fényképe, 1908 | BT-CsA

57 Paul Gauguin: Stéphane Mallarmé, 1891 | rézkarc, papír | 182 x 143 mm

58 Boromisza Tibor: Olvasó bányász, 1910 | Archív fotó | Magyar Nemzeti Galéria, Adattár, ltsz.: 4030/60/25

22 BOROMISZA TIBOR