Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)

Török Katalin: Boromisza Tibor munkássága 1919 és 1953 között

lehetne újra készíteni: „Kelim, 140 X 100 cm. Erős barna alak, zöld fa, piros alma, halványkék felhő, fehér sárga virágok 1917. május''109. Ugyancsak a fotó hátoldalán olvasható, hogy a művét 1922-ben húszezer koronáért eladta, és azt a vevők Londonba vitték.

Boromisza eddig előkerült, a buddhizmushoz kapcsolódó stílus- és témaelemeket felhasználó kárpitjai illetve tervei a szentendrei korszakban keletkeztek; ekkorra a buddhizmus életvitelének (vegetáriánus lett), gondolkodásának már hosszabb ideje szerves része volt. Két faliszőnyeg, (220., 222 kép ) egy kisebb, talán párnának szánt textil, baráti megrendelésre készült fotelek kárpitjai, (224., 225 kép:) s egy paraván (226. kép) őrizték meg a művész ilyen irányú törekvéseit110.

Az általa létrehozott és másfél évtizeden keresztül vezetett Magyar Képírók Társasága 1933. évi első kiállításán a Nemzeti Szalonban Boromisza olajfestményei mellett két „kelim hímzéssel varrott" és három szövött szőnyeget állított ki. A varrottakat akkori felesége, Jenei Irma készítette, a szövötteket húga és unokahúga. A faliszőnyegek témáiban, ahogy azt a címek mutatják, Boromisza akkori érdeklődése tükröződik: Pásztor legényekkel, Juhász a pulival. Magyar rovásos szőnyeg, Nagyhortobágyon 1927-1933, Buddhista. Magyar szőnyeg, Tigris. Magyar szőnyeg. A három cím után szereplő „Magyar rovásos szőnyeg" illetve „Magyar szőnyeg" kifejezésekről nem tudjuk, mit értett rajtuk a művész, a szőnyegek témájára avagy elkészítésük technikájára akart-e utalni. A megnevezett falikárpitok lelőhelye ismeretlen, egyikéről sem rendelkezünk fotóval vagy reprodukcióval.

Magyar témájú textilmunkái közé tartozik az a három részből (két fotel és egy kanapé) álló, hortobágyi jeleneteket feldolgozó ülőgarnitúra is (227., 228., 229. kép), amit szintén baráti megrendelésre tervezett a harmincas években, s amely megtekinthető a szentendrei Boromisza Emlékszobában.

109 Boromisza Tibor: Teremtés. Ótestamentum, 1916 | Archív fotó | Magyar Nemzeti Galéria Fotótár, ltsz:14030/60/15

110 Itt kell helyesbítenem a Boromisza Tibor önéletrajzi feljegyzései című, 2011-ben megjelent könyvemben közölt téves adatot. A család akkor úgy tudta, hogy az említett bútorok Boromisza Tibor tulajdonát képezték. Az előkerült archív fotó hátoldalára ő maga írta rá a debreceni tulajdonos nevét, akinek megrendelésére tervezte őket.

238 BOROMISZA TIBOR