Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)
Török Katalin: Boromisza Tibor munkássága 1919 és 1953 között
lete, melynek mélyén keleti színek, összhangok, vonalritmusok élnek. Munkásságunkon keresztül Napkelet fényeit akarjuk álmodni, teljes művészi szabadsággal. A magunk életét akarjuk élni. Mindannyian tisztában vagyunk, minden művészeti irányelfogultság felett, hogy a magyar művelődéstörténet folyamán mit köszönhetünk Nyugat példaadásának, tanításának. Elfogulatlanul állunk a művészet minden új és újabb megnyilatkozásával szemben, értékes eredményeik iránt elismeréssel vagyunk, de többé nem akarunk a szokott értelemben vett irányzatok - nevezzük izmusok - egyikéhez sem tartozni. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a már elért eredményeken túl, a legjobb szándékú iránykitűzéseink nem kevésbé fontosak, mert tömörülésünk kapunyitó szándék - a fény, igazság és megújhodás felé. Minden irányú felszabadulásra van szükségünk, emberi sorsba jutásra, hogy a magyar kultúra érdekében dolgozhassunk. Mi már évek óta hirdetjük a nyomorból, megaláztatásból, kiszolgáltatottságból való menekülés mikéntjét. Egy utolsó erőfeszítéssel meg kell valósítanunk a mai gazdasági viszonyokkal számoló kívánságainkat. Kívánjuk tehát a magyar művészetpolitika radikális irányváltoztatását. Autonómiát a képzőművészeti csoportok ügyeinek szolgálatában. Egy művészkataszteren keresztül az elismert és nyilvántartott művészek létminimumának biztosítását - munkaszolgáltatás ellenében. A jóléti és társadalombiztosító intézmények gondoskodásának kiterjesztését a képzőművészetre."'13 A kiállításon huszonhárom művész vett részt, ismert, akkor már neves festők és alig ismert vagy azóta elfeledett társaik az itt következő névsor szerint: Antal József, Apáti Abkarovics Béla, Balogh József, Boromisza Tibor, B. Jeney Irma, Büky Béla, Fáy Aladár, Gabos László, Gulyás Ferenc, Flangai Szabó Miklós, Illésy Péter, Illyefalvi Lőte Éva, Kárpáti Andor, Miháltz Pál, Mokry Mészáros Dezső, Molnár Kálmán, Molnár 1. Viktor, Muhoray Mihály, Némethy Béla, Remsey Jenő, Szántó Gergely, Urbán Géza, Rajki József'14 (190., 191., 192. kép). Eddig még nem sikerült tisztázni, hogy a Képírók-tagság milyen feltételekhez volt kötve. Lehet, hogy csak lazább szerveződésben működött a társaság, mint ahogy Boromisza korábban az általa kezdeményezett művésztelepeket (a szentendreit és a hortobágyit) tervezte. A bekerülés egyik útja, mint általában az ilyen esetekben mindig, ajánlásokon keresztül is történhetett. Bizonyság erre Mokry Mészáros Dezső levele Boromiszához, amelyben felhívja a ügyeimét egy Miskolcon élő festőre. „Okvetlenül helyet kell adni Balogh József festőművésznek (Miskolc, Zöldfa u. 24.), ízig-vérig modern magyar festő, nagy elvonultságokban él évtizedek óta."93 94 95 A kiállítási katalógusok névjegyzékei alapján közel tíz művészről feltételezhetünk egyfajta állandó jelelétet, a többiek évről évre cserélődtek. A társaság megítélését az is nehezíti, hogy a kiállításaikon bemutatott műveknek olyan kis töredékét ismerjük akár csak reprodukcióról is, hogy leginkább az ízlés vezérelte véleményformálás, a „tetszik, nem tetszik" jöhetne számításba. A műtárgyaknak adott címek és a korabeli sajtó hol hozzáértő, hol felületes, vagy a művészi kvalitás elébe egyenesen más szempontokat helyező kritikák kontroll nélküli átvétele semmiképp nem ajánlatos. Amit azonban Magyar Képírók katalógusa, 1933 Catalogue of the Hungarian Painters, 1933 93 A Magyar Képírók kiállítása | 1933. január hó | Nemzeti Szalon | BT-CsA 94 Ilo. 95 Mokry Mészáros Dezső levele Boromisza Tiborhoz | 1932. augusztus 15. | BT-CsA 192 BOROMISZA TIBOR
