Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)
Török Katalin: Boromisza Tibor munkássága 1919 és 1953 között
A Magyar Képírók Társaságának csoportképe, 1930-as évek Group Portrait of the Society of Hungarian Painters, 1930's találunk semmilyen értelemben vett feszültséget vagy drámát, viszont annál több érzelmet, sőt egykét esetben már az idillbe hajló érzelmességet is tetten érhetjük (181., 189. kép). Boromisza Tibor egész életét és pályáját végigkísérte a festés és az írás mellett a művészeti élet területén kifejtett szervezőtevékenysége, amit a harmincas évek előtt elsősorban művésztelepek fenntartása (Balatoni Festőkolónia, 1907-1909; Nagybányai Művésztelep 1904-1914) ill. létrehozása (Szentendre, 1925; Hortobágy 1928-1930) körül fejtett ki. Az ilyen irányú aktivitása nem mérhető össze a Magyar Képírók Társaságának megszervezésével és egy évtizeden át tartó vezetésével, szellemi irányításával. A korábbi fejezetekben már volt szó arról, hogy a húszas évek elejétől Boromisza festészeti és közéleti tevékenységének fő mozgatója a magyar paraszti kultúrából építkező, az európai művészet nagy gyűjtőmedencéjébe integrálható új nemzeti festészet megteremtése volt, ami természetesen hasonló gondolkodású és törekvésű művésztársak összefogását igényelte. A Magyar Képírók Társasága erre volt hivatott. A kérdéses időszakban egyébként is sok művészeti egyesület és csoportosulás jött létre, amelyekről Lyka Károly a két világháború közötti magyar festészetet áttekintő könyvének című fejezetében ad áttekintést.88 Az 1861-ben alapított Képzőművészeti Társulattal kezdi a sort és az 1933-as évszám alatt a Boromisza Tibor által alapított Magyar Képírókkal zárja. Lyka az általa vizsgált időszakból tizenhárom év alatt csak a fővárosban tizenhat új művészeti egyesületet tudott számba venni. „Nem tudunk erre más magyarázatot, mint azt, hogy az általános gazdasági bizonytalanságban mindenkire nézve fontos volt valamihez tartozni, vállvetve védekezni, közös erővel utat törni az érvényesülés felé (...) A sokféle egyesület sokféle célkitűzése azonban egyebet is elárul: bizonyos bajokat, bizonyos hiányokat, fontos szükségleteket, amelyek jelen vannak, gátjai a művészi munkának és szükségessé tettek ilyen egyesüléseket, szalmaszálakat, amelyekbe még kapaszkodni lehetett az ínség árjában."89 A Magyar Képírók Társaságának (máshol az „egyesület" kifejezés szerepel) megalapítására korábban került sor, mint amit Lyka Károly megjelölt. Az 1933-as év csak az első közös bemutatkozás ideje, ami ráadásul az év legelején, januárban volt. A kiállításon résztvevő huszonhárom művész összeszervezése, az egyesületi működés megszerzése, kiállítási időért folyamodás a Nemzeti Szalonhoz legalább egy év 88 Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között (1920-1940) | Visszaemlékezések | 1956 89 Uo. 29. o. Boromisza Tibor önéletrajzi feljegyzései | Szerkesztette és a bevezetőt írta Török Katalin | 2011 | 190 BOROMISZA TIBOR
