Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)

Jurecskó László: Boromisza Tibor festészete 1904 és 1918 között

a püspök nagybácsi epés megjegyzése miatt, aki unokaöccse Krisztusfej című szobráról kijelentette, hogy az nem a Megváltót ábrázolja, hanem egy forradalmárt. Boromisza mérgében összetörte, és ezután nem mintázott többet, bár ennek ellentmondani látszik egy 1913-ra datálható, nagybátyját ábrázoló bronzplakett.28 Archív fotókról több szobrát is ismerjük, néhol a művésszel együtt. Ezek méretei változóak, van amelyik megközelíti az életnagyságot is, ami egy kezdő mintázótói igen nagy teljesítmény, különösen, hogy a művek kvalitása is igen jó.29 A szobrok alapján egyértelmű, hogy a festőt nem az új plasztikai törekvések érdeklik, hanem a mesterséget, a készséget kívánja elsajátítani, ugyanakkor gipszei mentesek a kortársak akadémikus, irodalmi, narratív megközelítésétől. A Colarossi Akadémián eltöltött időszakról tanúskodik még az a két Párizsban vásárolt vázlatkönyv, amelyek felbecsülhetetlen értékű, ritka dokumentumok, a lapokat címekkel és több rajz esetében dátumokkal is ellátta Boromisza.30 így szinte napról napra végigkövethetjük rajzkészsége fejlődését, technikája javulását. Valóban hihetetlen szorgalmasan dolgozik, egy nap több modellt, különböző beállításban is felvázol. A rajzok között találunk fehér krétát, rőtlit és szenet, technikában pedig a modellált, tónusos, teljesen naturalista vázlatoktól egészen az egyvonalas, síkra vetített dekoratív művekig változatos a spektrum. Emlékezve arra a Hollósy által megfogalmazott alapelvre, amelyet aztán a szabadiskola idején a négy vezető mester, közöttük Ferenczy is magáévá tett, majd Thorma János gondolt tovább 1899-ben,31 s amely az 1920-as évek elejétől Réti István tolmácsolásában a Képzőművészeti Főiskola reformjainak kidolgozásakor is fontos szerepet kapott, miszerint: „A stúdiumok beállításánál az egyszerűséget - a modellnek a karakterét kell kifejezésre juttatni. Az aktot nem mindenféle kitekert pózba, de úgy odaállítani a pódiumra, hogy a fiatal művésznövendékek a beállított teremtményben kénytelenek legyenek az értékes dolgokat keresni. Figyelmüket az kösse le, amiben a természet, az istenség megnyilvánul. Egy meztelen modellel a végtelenségig finom vonalak, formák (kontúr), ezeket tanulja meg a fiatal művész megismerni, mélyedjen bele a természet tanulmányozásába addig, míg azt teljesen megérti. Ettől függ a magas, magasabb és legmagasabb fokú művészet, képzőművészet elérhetése."32 Boromisza rajzai mintha illusztrálnák az alapító mester instrukcióit. A rajz és a mintázás

Boromisza Tibor Párizsban a Colarossi Akadémián, 1905 Tibor Boromisza in Paris at the Colarossi Academy, 1905

28 Boromisza Tibor: Dr. Boromisza Tibor bronzplakettje | 20 x 13 cm | Mgt.

29 Vándor (Botra támaszkodó férfiakt) 1905 | Archív fotó, BT-CsA

30 Párizsi vázlatkönyv 1. 1905 | 310 X 240 mm | Párizsi vázlatkönyv II. (croquis), 1905 | 310 X 240 mm

31 Thorma János: A művészeti nevelésről, 1899

32 Hollósy Simon levele K. Lippick Elekhez Münchenből Budapestre, 1894. december 5. OSZK Kézirattár Levelestára, újraközölve: Válogatás a nagybányai művészek leveleiből 1893-1944. Miskolc, 1997. 11. o.

BOROMISZA TIBOR 15