Kopin Katalin (szerk.): Jel - Tranzit. Bartl József kiállítása. Művészetmalom, Szentendre. 2012. november 23 - 2013. január 27. (Szentendre, 2012)
Jegyzőkönyv Bartl József tagfelvételéről a Szentendrei Régi Művésztelepre, 1972 (Artchivum) Record on József Bartl's admission to the Szentendre Old Colony of Artists, 1972 (Artchivum) 27 Ismeretsége Korniss Dezsővel az ötvenes évek végétől datálható, amikor Kovásznál György révén találkozott először a mesterrel. A hatvanas évek elején Bartl és számos fiatal művész fordult meg Korniss Molnár utcai lakásán, ahol a legfrissebb művek megszemlélése mellett szakmai tanácsokat is kaphattak a lelkes érdeklődők. Bartl emlékezetes élménye maradt, amikor Korniss egy alkalommal meglátogatta soroksári otthonában, és a hajnalig tartó beszélgetés során Korniss erdélyi és orosz dalokat énekelt. Az estről egy hangfelvétel, valamint fotók is készültek, melyeket bemutatunk kiállításunkon. Korniss Dezső műtermének látogatásáról és a fiatal művészeknek adott útmutatásairól Keserű Ilona is megemlékezik. Lásd: Ilona Keserű Ilona: Töredékes emlékek Korniss Dezső után kutatva. In: Korniss Dezső (1908-1984) gyűjteményes kiállításának katalógusa. Szentendre, MűvészetMalom, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008. 12. 0. (A kiállítást rendezte Kolozsváry Marianna és Bodonyi Emőke.) Kmetty Jánossal a főiskolai évek alatt kötött barátságot, aki olyan művészeti könyvekkel látta el a hallgatókat, amelyekhez nehezen lehetett hozzájutni (pl.: Cézanne művészetéről). Bartl gyakran megfordult Kmetty műtermében, közös érdeklődésük volt a népművészeti tárgyak gyűjtése is. Bartl József közlése, 2012. ratív szemléletű portrék, csendéletek, a képcsarnoki igényeket is kielégítő, mégis magas színvonalú tájképek mellett egyidejűleg létezett egy belső világot kifejező, a kísérletező kedv intuícióiból születő, mindinkább absztrahálódó képi világ. Ez a festmény egyértelmű cáfolata annak a sokat emlegetett megállapításnak, miszerint Bartl stílusváltása kizárólag Szentendréhez lenne köthető. A kettős világ már ezekben az években jelen volt festészetében, a figurák absztrakt geometrikus jelekké való átalakítása Vajda Júlia 1940-es években született műveivel rokonítható (Szentendre, 1946; Kékalapú Piéta, 1947) de kapcsolódik a választott mester, Korniss Dezső munkáihoz is. A FORDULAT ÉVE, A SZENTENDREI HATÁSOK, A SZENTENDREI RÉGI MÜVÉSZTELEP (1972-1980) Az 1972-es év egy újabb fontos korszakhatárt jelöl Bartl József életművében, ekkor válik a Szentendrei Régi Művésztelep tagjává. Mint említettük, Bartl József már az ötvenes évek elején ellátogatott a Szentendrei Régi Művésztelepre, gimnáziumi tanára, Kántor Andor révén. A telep tagjaival való újabb kapcsolódási pontnak számított, hogy a kényszerű főiskolai évhalasztás miatt egy évig llosvai Varga István tanítványa volt a Vörös Csepel Gyár művészeti iskolájában. A telepiek közül még Korniss Dezsőhöz, valamint Kmetty Jánoshoz fűzték szorosabb szálak.27 Az 1970-ben átépítés miatt kiürített művésztelepet Török Ferenc építész tervei alapján újjáépítették. 1972-ben adták át a 12 műteremlakást, valamint az újonnan felépített Művésztelepi Galériát.28 A régi teleptagok elhelyezése mellett lehetőség nyílt új tagok beválasztására is (a tagok közül Barcsay Jenő, Balogh László, Arató János még az átépítés előtt saját tulajdonú ingatlanokba távozott a telepről), ezért egy 1972. január 13-i keltezésű levélben a telep vezetősége gyűlést hívott össze a budapesti Gellért Presszóba. A megbeszélés tárgyát az új tagok megválasztása, valamint a művésztelep jövőjével kapcsolatos egyéb ügyek képezték.29 Az 1972. január 21-én tartott tagválasztó ülésen felvett jegyzőkönyv szerint a megüresedett három helyre titkos választással Kondor Bélát, Klimó Károlyt és Bartl Józsefet vették fel.30 Beválasztását követően levelet kapott Kmetty Jánostól, aki biztosította, hogy felvétele ügyében nem volt szükség közbenjárásra, hanem a festményei voltak döntő hatással.31 Első szentendrei bemutatkozására 1973-ban került sor a Művésztelepi Galériában, Ligeti Erikával közösen. Kiállításának értékelői, bírálói ekkor még bátortalan, útkereső fázisát rögzítik. Tóth Antal a továbblépés szükségszerűségéről ír, a népi tárgyak dekoratív karakterének kiaknázásán túli látásmódot, a látvány mögötti mélység megragadását sürgeti.32 Másik értékelője, Gyetvai Tamás, a müvésztelepi kiállítás után két évvel már arról számol be, hogy a festő megtette az AZ ÚJJÁÉPÍTETT SZENTENDREI RÉGI MÜVÉSZTELEP ELSŐ ÉVEIBŐL ŐSZI TARLAT 19 7A. SZENTENDRE Látkép az újjáépített Szentendrei Régi Művésztelep műtermeiről, az 1974-es Őszi Tárlat katalógusának borítóján A view of the reconstructed studios of the Szentendre Old Colony of Artists, on the cover of the catalogue of the Autumn Exhibition 1974 12
