Török Katalin (szerk.): Local colour. Szentendrei kortárs festészeti tárlat, 2012. június 9 - 2012. szeptember 2. (Szentendre, 2012)

A MŰVÉSZEKRŐL RÖVIDEN

AKNAY JÁNOS

(Nyíregyháza, 1949. február 28.)

Festő. Kossuth-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a MAOE elnöke, Szentendre Díszpolgára.

1971 óta él Szentendrén, a Vajda Lajos Stúdió egyik alapítója, tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek és a Szentendrei Régi Művésztelepnek (1992-től), a város kulturális és művészeti életének aktív résztvevője.

Művészete szervesen illeszkedik a szentendrei hagyományokba, a Vajda Lajos, Korniss Dezső, BarcsayJenő, Deim Pál nevéhez köthető konstruktív-szürrealista irányzatba.

ALBRECHT EMESE

(Budapest, 1986. augusztus 29.)

Dekoratőr, kirakatrendező, látványtervezéssel és jelmezkészítéssel is foglalkozik. 2008-tól tagja a Forgács Társaságnak.

ALMÁSI GERTRUD

(Pusztaföldvár, 1951. december 25.)

Festő és könyvtáros. A helyi művészeti élet lelkes megfigyelője, fogyasztója és résztvevője. feLugossy László egyik legfontosabb szellemi partnere. A Vajda Lajos Stúdió tagja.

ÁSZTAY CSABA

(Debrecen, 1948. január 21.)

Festő, grafikus, formatervező. A Szentendrei Grafikai Műhely és az Artéria Galéria alapító tagja. 1975-től rendszeresen részt vesz hazai és külföldi kiállításokon.

BAGDI KATA

(Budapest, 1982. június 30.)

Textiltervező iparművész, vizuális és környezetkultúra szakos tanár. 2008-tól a Forgács Társaság tagja.

BAKSAI JÓZSEF

(Budapest, 1957. május 7.)

Festő, grafikus. Munkácsy-díjas. A Vajda Lajos Stúdió tagja, az Óbudai Képzőművészeti Szakiskola tanára, majd igazgatója. Festészetének legjellemzőbb vonása, hogy vásznaira olyan vastagon hordja fel az olajfestéket, hogy figurái taktilis, térbeli benyomást keltenek. Főként mitológiai témákat dolgoz fel. Fiatalkorában Frank Auerbach, Francis Bacon, George Baselitz és Anselm Kiefer festésmódja hatott rá.

BÁLINT ILDIKÓ

(Máramarossziget, 1942. április 17.)

Festő, grafikus, gobelinművész. 1969 óta férjével, Lukoviczky Endre festőművésszel Szentendrén a Kálvária úti Új Művésztelepen él.

A Szentendrei Műhely Galéria alapító tagja. Művészetére az orosz avantgárd és a hetvenes-nyolcvanas évek amerikai festészete hatott legjobban.

BALOGH LÁSZLÓ

(Szentendre, 1930. január 12.)

Festő, grafikus. Munkácsy-díjas, Szentendre Díszpolgára. Barcsay Jenő tanítványa, a Szentendrei Grafikai Műhely és a Szentendrei Régi Művésztelep tagja (1958-1965). Tiszta festői problémák: a színek, a formák egyensúlya, mozgása foglalkoztatják.

BARAKONYI ZSOMBOR

(Budapest, 1972. április 23.)

Strabag és Leopold Bloom-díjas Festészetének témája a (képzeletbeli, utópikus) város. A festészet tradicionális eszközeit, az olajfestéket, a vásznat és az ecsetet lecserélte a street-art által használt festékszóró flakonra, festőhengerre és pengére. Néhány éve Szentendrén él szobrász feleségével, Farkas Zsófiával.

BARTL JÓZSEF

(Soroksár, 1932. szeptember 25.)

Festő, grafikus, plasztikát, gobelint is készít. Munkácsy-díjas. Tagja a Szentendrei Régi Művésztelepnek (1972-től) és a Szentendrei Műhely Galériának. Festészetének legjellemzőbb vonása, hogy eltávolodik a reális ábrázolástól, a valóságos elemek helyett stilizált népi motívumokat, geometrikus formákat, szimbólumokat alkalmaz festményein.

BAYER GÁBOR

(Budapest, 1957. augusztus 31.)

Festő, költő. Az 1980-as évek közepétől kiállító művész. Hosszú ideje Szentendrén él és dolgozik. Minden művészet iránt nyitott, önálló utat járó alkotó.

BEREZNAI PÉTER

(Mezőberény, 1955. február 7.)

Festő, grafikus. Munkácsy-díjas. A Vajda Lajos Stúdió és a Szentendrei Grafikai Műhely tagja. Festészete igen sokszínű, konstruktivista, geometrikus-emblematikus, absztrakt, szürrealisztikus. Jellemzője a humor, a változatosság. Gyakran alkalmaz munkáin írásjeleket, keresztet (+), vagy ikszet (X). Számos művészeti könyv, katalógus tervezője, tipográfusa.

BIHON GYŐZŐ

(Nyíregyháza, 1959. június 2.)

Festő. Többnyire meleg színekkel és nagy gesztusokkal dolgozik. Festményein a realisztikus ábrázolást a szerkezet bemutatása egészíti ki.

88