Herpai András (szerk.): Kovács Margit Kerámiamúzeum, Szentendre (Szentendre, 2012)

A jó és a rossz tündér (1970)

Korongozott, mintázott, engobe festésű, terrakotta körplasztika, 110 cm Ltsz.: 74.131.1.

Az azonos tartásban ülő, ritmikusan egymás mögé helyezett két nőalak a művész utolsó alkotói korszakára jellemző kompozíciós séma szerint készült: a geometrikus hasáb alakú vagy hengeres alapból emelkedik ki a párhuzamos vagy éppen ellentétes mozdulatot végző, vagy ilyen fogalmakat megtestesítő két figura felső teste. Ez a megoldás a tündérek esetében magában rejtheti egy pszichológiai értelmezés lehetőségét is: a két szereplő valójában egyazon személynek pozitív és negatív oldalát jeleníti meg. Kovács Margit az egyik vele készült interjúkban a két tündért sajátos humorával így jellemezte: „A rossz tündér csúnya és gonosz, a jó tündér szép, csak egy kicsit butácska!”

A magyar nép tündérmeséiben legtöbbször csak jó tündérek szerepelnek, a rosszakat inkább boszorkányoknak nevezik. A gonosz vízi-, lápi- és tűztündérek jobbára a mítoszok, mondák szereplői. Kovács Margit — kezükben valószínűleg az élet és a halál vizét tartó - tündéreinek eredetét tehát máshol kell keressük: elsősorban a német és az angolszász mesékben, a magyar és a nemzetközi gyermekirodalomban.

Die gute und die böse Fee (1970)

Auf der Drehscheibe hergestellte, modellierte, mit Engobe bemalte, Terrakotta-Rundplastik, 110 cm Inv.Nr.: 74.131.1.

Die in gleicher Haltung sitzenden, rhythmisch hintereinander angebrachten Frauenfiguren wurden nach dem in der letzten Schaffensperiode der Künstlerin charakteristischen Kompositions-Schema hergestellt: aus dem geometrischen Prisma oder dem Zylinder erheben sich die parallelen, oder gerade entgegengesetzte Bewegungen durchführenden, oder solche Begriffe verkörpernden Oberkörper der zwei Figuren. Diese Lösung kann im Falle der beiden Feen auch die Möglichkeit einer psychologischen Bedeutung in sich verbergen: Die beiden Darsteller beleuchten allerdings die positiven und negativen Seiten der gleichen Person.

Margit Kovács charakterisierte in einem mit ihr hergestellten Interview die beiden Feen mit ihrem individuellen Humor: „ Die böse Fee ist häßlich und boshaft, die gute Fee schön, nur ein bißchen dumm!“

In den Feenmärchen des ungarischen Volkes erscheinen meistens nur gute Feen, die bösen werden eher Hexen genannt. Die boshaften Wasser-, Moor- und Feuerfeen sind meistens die Darsteller der Mythen und Legenden. Den Ursprung der - in ihrer Hand wahrscheinlich das Wasser des Lebens und des Todes haltenden - Feen von Margit Kovács müssen wir also woanders suchen: in erster Linie in den deutschen und angelsächsischen Märchen, und in der ungarischen und internationalen Kinderliteratur.

50