Herpai András (szerk.): Kovács Margit Kerámiamúzeum, Szentendre (Szentendre, 2012)
Parasztlakodalom (1955) Bekarcolással díszített, engobe mázzal festett, terrakotta falikép, 180x129 cm Ltsz.: 74.19.1. Az 1950-es évek szocreál kultúrpolitikai direktívái alapján elvárták a művészektől, hogy a dolgozó nép hőseit - munkásokat és parasztokat - optimista módon ábrázolják. Már az 1930-as évektől találkozunk Kovács Margit művészetében magyar folklorisztikus hatásokkal, amelyek a népi motívumkincs felhasználásában, illetve a népi szemléletmóddal történő azonosulásban nyilvánulnak meg. Ebben az időszakban azonban az elvárásokhoz igazított érdeklődésében hangsúlyeltolódás figyelhető meg, amely népies életképek ábrázolásában és népies zsánerfigurák mintázásában ölt testet. A kerámialapokból összeállított, nagyméretű - közel 2 méter magas - falikép jól reprezentálja Kovács Margit ötvenes évekbeli stílusát. 24 ünnepi viseletbe öltöztetett alakot komponált a lakodalmak felszabadult vidámságát idéző képre, melynek vonalakkal bekarcolt alakjai a 20-as, 30-as évek grafikai stílusát idézik. A kép jobb oldalán látható a gyöngykoszorús menyasszony, akit a kezében virágokkal és szalagokkal feldíszített pálcát tartó vőfély táncoltat. Előttük, az 50-es évek kedvelt játékszerén rollerező kislány figurájával megjelenik a hagyományokat lassan elhagyó új generáció is. Bauernhochzeit (1955) Mit Einritzungen verziertes und Engobe und Glasur bemaltes Terrakotta-Wandbild, 180x129 cm In.v Nr.: 74.19.1. Aufgrund der sozialrealen Kulturpolitik der 50-er Jahre erwartete man von den Künstlern, daß sie die Helden des arbeitenden Volkes - Arbeiter und Bauern - auf optimistische Art darstellen. Schon ab den 30-er Jahren finden wir in der Kunst von Margit Kovács Einflüsse der ungarischen Volkskunst, die sich in der Benutzung des folkloristischen Motivschatzes, bzw. in der Identifizierung mit der folkloristischen Betrachtungsweise zeigen. In dieser Zeit ist allerdings in ihrem den Erwartungen entsprechenden Interesse eine Betonungsverschiebung zu beobachten, die sich in der Darstellung der volkstümlichen Lebensbilder und in der Modellierung der folkloristischen Genrefiguren ausdrückt. Das aus Keramik-Platten zusammengestellte, großformatige - faßt 2 Meter hohe - Wandbild repräsentiert gut den Stil der fünfziger Jahre von Margit Kovács. Sie komponierte 24 festlich gekleidete Figuren auf das die Fröhlichkeit der Hochzeit darstellende Bild, deren mit Linien eingekratzte Figuren den graphischen Stil der 20-er, 30-er Jahre zeigen. Auf der rechten Seite des Bildes ist die Braut mit dem Perlenkranz zu sehen, die mit dem in seiner Hand Blumen und eine verzierte Stange haltenden Brautführer tanzt. Vor uns erscheint das auf dem der 50-er Jahre beliebten Roller fahrende kleine Mädchen und auch die langsam die Traditionen verlassene neue Generation. 32
