Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)

1949

EZERKILENCSZÁZNEGYVENKILENC Anyu és Apu is, nem változtatok semmit, amióta nem láttunk Titeket.33 Sajnos én nem szolgálhatok hasonló jó fényképpel, mert már nincs újabb. Pá-pá, ilyen fényképeket küldjétek, sokszor csókol Zsuzsa З2. Graz, 1949. június 24. Édes Mamikám és Apu, most jöttünk haza egy érdekes előadásról, először erről írok, aztán a többi dologról. Már egy hete hirdették itt, hogy három nap egymásután lesz vetített képes előadás a mai amerikai életről. Én mondtam, hogy menjünk el, [...] de Matyi habozott, gondolta, hogy biztos az amerika­iaktól megszokott propaganda lesz. Azért mégis elmentünk ma este, félkilenckor kezdődött, de mi nyolcra odamentünk, hogy kapjunk helyet. Sajnos a földszinten már nem volt, így felmentünk az erkélyre, ott is csak oldalt kaptunk, de az első sorban. Ez a Stephaniensaal-ban volt, pont olyan, mint a Vigadó, még a lépcsőháza is olyan. Félkilenckor végig álltak a székek háta mögött is, már többen nem fértek be. A vetítés egy új találmány, picturámának hívják. Az egész abból áll, hogy öt képet vetítenek egy ötszögletű, hatalmas vászonra. így egész tájakat lehet egyszerre a nagy képeken látni. A képek mind színesek, az elején különböző amerikai tájakat mutattak, vannak egészen kis falvak, hatalmas hegyek hóval, aztán őserdők tele trópusi növénnyel, tengerpartok, szóval egész közönséges képek, de némelyik gyönyörű felvétel volt, nyilván kiválogatták a legszebbeket. Közben beszéltek is a különböző népfajtákról, van ott mindenféle ember. Aztán mutatták a legkülönbözőbb népszokáso­kat, van osztrák Gasthaus, svéd módra készült ételek, görög népviselet stb. Remek felvételek voltak a különböző foglalkozási ágakról, gyárakról, kis műhelyekről, újságárusról, hentesről stb. Kisült, hogy sokkal több a kisipari munkás, mint a nagyiparban foglalkoztatott. Egy nagy autógyár­ról is voltak képek, negyven millió embernek van privát autója, igazán nem is sok a lakosság számához viszonyítva. Aztán a szórakozásokat mutatták be, rettentő nagy mozikat, könyvtárakat, teniszpályákat és a legérdekesebb, hogy zenében nem a jazz vezet. Az emberek nagyobb százaléka szereti a klasszikus és egyéb szórakoztató zenét, mint a jazzt. Voltak felvételek az egyetemekről, iskolákról, templomokról annyi, hogy fel sem tudnám mind sorolni. A képek nagyon sűrűn jöttek egymásután egy órán keresztül, sajnos nem lehet mindet leírni, mert annyi volt, hogy az ember a végén a felét elfelejtette. Mindig úgy csinálták, hogy az egyik elhalványult és közvetlen utána a következő felerősödött, szóval semmi szünet nem volt az egyes képek közt. Holnap lesznek az utolsó előadások, naponta négy szokott lenni. Ma kaptuk meg remek leveleteket, Apu esetét Miháltzzal,34 Sztanival35 és a leányiskolával jól mu­lattunk. Valószínűleg igazad van a Matisse kápolnáját illetően, bár a színes fényképeken gyönyörűen 33. Levelek otthonról. Szönyi István és Bartóky Melinda levelei Szönyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949—1960). PMMI, Szentendre, 2009., a képek a 69. oldalon láthatók 34. MihÁltz Pál (1899-1988) festő, grafikus, művészetpedagógus. 1930-tól nyaranta Szentendrén dolgozott, 1946-49 között az Iparművészeti Főiskola alakrajzrajz tanára, a Szentendrei Művésztelep tagja volt. 35. Sztani, Dombrovszky László (SztaniszlÁv) (1894-1982) moldáviai születésű festőművész. Művészeti tanulmá­nyait a párizsi Julien Akadémián kezdte, 1921-ben Magyarországra költözött, a húszas évek végétől Szönyi István hatá­sára rendszeresen megfordult Zebegényben. 97

Next

/
Thumbnails
Contents