Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
Neve, címek, idegen kifejezések
NEVEK, CÍMEK, IDEGEN KIFEJEZÉSEK Emmer, Luciano (1918-) olasz filmrendező és író Jegyzet: 54/4 Farkas Póló és Farkas Charlie Farkas István (1887-1944) festőművész gyermekei, akik 19-20 éves korukban Rómában próbáltak szerencsét, ők is festőnek készültek, nagyon sokat segítettek Zsuzsáéknak a római életkezdésüknél. Jegyzet: 49/49 Ferenczy Noémi (1890-1957) gobelinművész, Ferenczy Károly lánya, Ferenczy Béni szobrászművész ikertestvére, a magyar gobelinművészet megteremtője Jegyzet: 53/23 Ferragosto Nagyboldogasszony, Mária mennybevitelének ünnepe augusztus 15-én, az olaszok legnagyobb ünnepe Jegyzet: 49/61 Fini, Leonor (1907-1996) argentin származású, szürrealista festőnő, jelmeztervező. Jegyzet: 54/7 Fitzgerald, Edward (1809-1883) angol költő, műfordító érdeme, hogy kiásta a feledésből Omar Khájjám alakját és angolba ültette át verseit, ezek nem is annyira műfordításoknak, mint eredeti költeményeknek tekinthetők. Jegyzet: 49/69 Fixi-Faxi kollegák elnevezés Szőnyitől származik. Egyszer Zebegényben egy olyan cirkuszi társulat lépett föl, aminek csak két tagja volt, az egyik a kasszában ült a másik a közönségből hívott egy vállalkozó kedvű gyereket, akit így szólított meg: kedves Fixi-Faxi kollega. Ez annyira megtetszett Szőnyinek, hogy azután minden gyermeket így hívott, Zsuzsáékat is rendszeresen így szólította meg a leveleiben. Jegyzet: 49/8 Földes Péter (1923-1977) animációs filmrendező, festő. 1946-ban édesanyjával, Földes Jolán írónővel (A halászó macska utcája című regény szerzőjével) Londonba utazott, ahol a festészet mellett XIX-XX. századi művészettörténetet is tanult. Szürrealista és absztrakt, valamint a posztkubizmus stílusjegyeit viselő képekkel jelentkezett. Időközben érdeklődése a filmkészítés felé fordult és a festészettel párhuzamosan animációs filmekkel kezdett foglalkozni. Festőként és filmrendezőként is nagy sikereket ért el. Jegyzet: 49/14 Fresnay, Pierre (1897-1975) francia színpadi és filmszínész Jegyzet: 49/40 Frédi Rómában élő nyugalmazott bankigazgató Jegyzet: 53/9 Gabin, Jean (1906-1976) francia színész, 1947-ben kapott Oscar-díjat. Számos filmjét vetítették Magyarországon már az ötvenes években is. Jegyzet: 53/27 Garbo, Greta (1905-1990) svéd származású Oscar-díjas színésznő. Jegyzet: 53/35 Gassmann, Vittorio (1922-2000) Oscar-díjas színész és filmrendező Jegyzet: 53/4 Giardini Pubblici (magyarul: nyilvános park/kert) Velence egyik nagy parkja a város történelmi belterületén Jegyzet: 49/43 Gide, Andre (1869-1951) francia író, esszéista, a XX. századi világirodalom egyik legjelentősebb írója Jegyzet: 53/40 Gigli, Beniamino (1890-1957) a leghíresebb olasz operaénekes Jegyzet: 49/56 Gink Károly (1922-2002) fotóművész, 1955-től szabadfoglalkozású fotográfus, ekkor készítette első albumát. Legkiemelkedőbb sorozata a három Bartók műre készített vízióinak képi megfogalmazása, melyek bejárták a világ kiállítótermeit. Jelentősek a művészekről, írókról készített portréi. Összesen 53 könyvét adták ki, fotói világhírűvé tették nevét. Jegyzet: 49/52 Giordano, Luca (1632-1705) olasz festő, bámulatos gyorsaságáért Fa prestónak nevezték Jegyzet: 54/9 Giuliano, Salvatore szicíliai maffiavezér, 1950-ben halt meg Jegyzet: 49/78 Greene, Graham (1904-1981) író, újságíró. Regényeivel az egész világon nagy népszerűségre tett szert. Magyarra lefordított művei közül a legismertebbek: Isztambuli vonat (1932), A harmadik (1950), A csendes amerikai (1955), Utazások nagynénémmel (1969). Jegyzet: 49/70 Griffith, David W (1875-1948) amerikai színész, filmrendező, producer, az amerikai filmgyártás úttörője volt. Az 1915-ben rendezett nagy sikerű némafilmje az Egy nemzet születése. Jegyzet: 50/3 503
