Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1953
LEVELEK RÓMÁBÓL azzal elvitték Buksit, hogy tizenöt napig megfigyeljék. Szerencsére egy ismerősünk segítségével már másnap reggel kiszabadítottuk és hazahoztuk. A sintértelep nem olyan borzasztó, mint ahogy én elképzeltem, minden kutyának külön kis háza van és ráccsal elkerített udvara, olyan mint az Állatkert és minden gyönyörű tiszta. Buksi meglehetősen tele lett bolhával, de ennek ellenére össze-vissza ölelgettük, különösen Matyi rettentően oda volt érte. Alig tudtunk aludni aznap éjjel, mikor nem volt itthon, mindig arra gondoltunk, hogy szegényke vajon mit csinál. Bár én időnként megjegyeztem, hogy egy ilyen ronda dög, aki kisgyerekeket akar megenni, megérdemli, hogy börtönbe zárják, Matyi nem tudott beletörődni. Szerencsére nem sokáig tartott és mikor hazajött, dupla húsadagot kapott. Ma már nem jött Linda és mindent én csináltam, közben még fodrásznál is voltam daueroltatni. Ebédre felsált és rizst főztem, ezt tegnap előre elkészítettem, hogy elmehessek a fodrászhoz. Loulou még itt van péntekig, akkor utazik Párizsba. Nagy barátságban vagyunk, meghívott Párizsba, guszta lenne, ha ősszel elmehetnék. A lakás-kérdést nagyszerűen megoldottuk, kecske és káposzta alapon. Ugyanis itt maradunk és Loulou helyére idejön egy idősebb úr, aki nálunk panzióban lesz, vagyis én főzök neki is!! Ez az én ötletem volt, mert teljesen mindegy, hogy két vagy három személyre főzök-e és ezzel még keresünk is. Az illetőt én találtam, illetve már régen ismertem a hivatalból, csak nem tudtam, hogy lakást keres. О egyetlen, akiről el tudjuk képzelni, hogy együtt lakjunk vele. Nem túl jó barátunk, akivel veszekedés lehetne, hanem olyan, mint Loulou, akivel az ember jóban van, de mindenki éli a maga életét, meghívja a maga barátait stb. Abszolút korrekt, rendes ember, nagyon szimpatikus, udvarias, mondjuk olyan Frédi9 bácsi-szerű. О is nagyon örül, hogy idejön, mert most egy olasz famíliánál lakik, ahol két gyerek visít egész nap és nagyon tetszik neki, hogy hasonszőrű, intelligens emberekkel lesz együtt (ezek mi vagyunk). Ötvenhárom éves, már nagypapa, a lánya Párizsban van férjnél, a felesége már régen meghalt. Onnan jön, amerre Erzsiké néni mamája lakott, csak feljebb. Nagyszerűen beszél németül, mert Bécsben járt iskolába, vele majd németül fogok beszélni, mert már megint tök elfelejtettem. Linda hetenként kétszer fog jönni egész napra mosni, vasalni, alaposan kitakarítani és amikor én dolgozom, ő fog főzni. A háztartást svájci mintára „megorganizáltam”, csak semmi mozgás alapon. Mindig egy rakás dolgot egyszerre bevásárolok, azon kívül az összes üzlet telefonszámai megvannak, és ha kell valami, felküldetem. Van egy új Lux-szerű mosogatószer, ami nagy habot csinál és a tányérokat magától lemossa, ezzel nagyon könnyű a mosogatás. Lindát nem anyagi szempontból küldtük el, hanem egy kis békére vágytunk, főleg én, mert egész nap torkaszakadtából énekelte az összes nápolyi dalt, a balkonról fütyült a vőlegénynek, stb. Matyi névnapjára sok mindent kapott, vettem neki egy festőállványt, mert erre fájt a foga. Olyan háromlábú, összecsukható, amit cipelni lehet. Gyurkától két filmkönyvet, a munkatársaitól egy gyönyörű krokodiltárcát kapott. Itt mellékelek egy újságkivágást, amin mi rengeteget nevettünk, szerintem remek. Hát, pá-pá, sok-sok szeretettel csókolunk Mindkettőtöket Zsuzsa Ezer köszönet a névnapi jókívánságokért, mindnyájatokat sokszor ölel és csókol Matyi 9. Frédi bácsi: Rómában élő nyugalmazott bankigazgató 3IO
