Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1952
LEVELEK RÓMÁBÓL sok baja van az erdőben, különböző nagy medvék üldözik, éhes, álmos, fázik, stb., de aztán minden rendbe jön. Olyan édes a kis medve pofája és az egész film olyan helyes, hogy kétszer végignéztük, Gyurkával voltam. A másik film, amit adtak, egyáltalán nem tetszett, mert összekeverik a rajzokat élő emberekkel és gyerekekkel. Ez technikailag nagy bravúr, de szerintem abszolút ízléstelen, a két dolog nem megy egymáshoz. Pl. egy rendes szobában ül egy kislány és egy bácsi mesél neki, mialatt Miki egér és a kacsa egész kicsiben fel-alá sétálnak, aztán egy óriás (rajzolt) felemeli a háztetőt (rajzolt) és bekukucskál, a szoba lenti része pedig fénykép, illetve felvétel az élő emberekkel. Rémes, nem tudom, miért csinálják ezt, úgy látszik, az amerikaiaknak ez tetszik, mert nem ez az első ilyen film. Tegnap délelőtt fogadásra voltam meghívva a hivatalba, szerencsére nem tartott sokáig, csak olyan pofafürdő volt, mert itthon várt az ebédre éhes társaság. Délután Loulounak jött vendége, egy tizenkilenc éves francia lány, aki borzasztó gazdag és már beutazta egész Európát, csak Olaszországban nem volt még. Egész szimpatikus, csak látszik rajta, hogy nagyon el van kényeztetve. Ja, el is felejtettem, Peggynek kisfia született, Nicholasnak hívják és szerintük nagyon édes, Pista mindenben segít, talán még mos is, így Peggynek nincs túl sok gondja. Most, hogy a nagy eseményen túl vannak és ilyen remekül ment minden, remélhetőleg rövidesen gondolnak a távolabbi ismerősökre is. [...] Remélem, Ti jól vagytok, rég nem jött levél, de nagy örömömre az újság rendesen érkezik. Nagyon reménykedem, hogy Anyu szülnapi blúzanyaga nagy vám nélkül megérkezett. Mindkettőtöket sok szeretettel csókol Zsuzsátok 14 9-Róma, 1952. november 23. és 24. reggel Édes Mamikám és Apu, nagyon örültem Anyu október 31-én írt levelének, amit csütörtökön kaptam meg és főleg annak, hogy megérkezett a flanel. Szeptember 26-i levél után csak október 8-án írtam, aztán október 16- án és november 6-án, ezekben küldtem fényképeket is az új kosztümről, remélem, azóta ezek már megérkeztek. Befejeztem teljesen az illusztrációkat és már nyomják is őket. A próbaklisékből kértem és hatot itt küldök. Sajnos ilyen kicsik lesznek, mert a nagy illusztrációk túl sokba kerülnek, de azért így is nagyon büszke vagyok, alig férek a bőrömbe, hogy a műveim nyomtatásban megjelennek! Az erkölcsi sikeren kívül a gubus is nagyon bátorítólag hatott rám és elhatároztam, hogy numizmata leszek, előtanulmányokat már egyszer úgyis folytattam ehhez. Még van az állásommal keresett pénzből is, és ehhez hozzátéve a következő dolgot fogom venni: egy szép karperecét, illetve egy aranyláncot, amire arany pénzeket lehet lógatni és ahányszor lesz egy kis pénzem, mindig hozzálógatok egyet. Már egy Napcsit12 vettem, jövő héten megveszem hozzá a láncot. Képzeljétek el Zsuzsókát, amint felnőtt hölgyként ilyesmiket vásárol, nagy szakértelemmel. Matyi papírpénzt gyűjt, de én kifejtettem neki, hogy ez amellett, hogy érték, nekem még örömet is okoz, különben is, több teve vigye árudat, mondá a bölcs arab közmondás. Matyi főnöke is jól viselkedik, így 12. Napóleon aranypénzérme
