Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1950
LEVELEK RÓMÁBÓL nézni a nagy kemencébe, amint éppen sütöttek egy pizzát és a vevő várt rá, amíg kész lesz. Vasárnap délelőtt találtunk egy utcát, aminek Márványláb a neve. Az egyik ház mellett meg is találtuk a márványlábat, egy hatalmas szoborról törhetett le, kb. méteres nagyságú márványláb, csak úgy áll az utcán. Találtunk egy csomó templomot is, de sajnos mind barokk, San Ignazio, meg ilyenek. De egy régit is láttunk, San Lorenzo in Lucina, belülről ez is barokk. Vasárnap délben Sandróékhoz voltunk ebédre hívva, ott volt egy öreg bácsi, Kovács Gyula. Finom ebéd volt, de most már nem tudunk rajongani a kajáért, mert itt mindig jókat eszünk. Sandro is adott egy csomó milánói címet, meg ez a bácsi is. Már több címünk van, mint Rómából. Tegnap délelőtt Matyi rohangált iratokat elintézni és a jegyirodában megkérdeztük az utazási lehetőségeket. Persze van olyan vonat, ami meg sem áll Milánóig, de csak első osztály van rajta. Másodikon fogunk menni, mert 12 óra az út gyorsvonattal. Reggel akarunk indulni, hogy lássuk a tájat. Sajna, ha tenger mellett mennénk, akkor át kell szállni és így inkább Firenze felé megyünk. Milánóból el fogunk menni a Comói-tóhoz, csak egy órányira van, Sandro nagyon ajánlotta. Matyi angol tanítványa egész odavan, hogy elmegyünk, akarnak lakást szerezni, mire visszajövünk. De úgy látszik Feliciékhez visszajöhetünk, mert vesznek ugyan ide valakit, de addigra ki akarják tenni és minket visszavenni. Persze kérdés, hogy az illető hajlandó lesz-e elmenni. De nem nagyon izgat minket ez a kérdés, lehet itt lakást kapni. A fogorvos ma lesz kész velünk, még Matyi kap egy koronát és azt ma teszik fel. Bekereteztettük és elküldjük neki az aquarellt, nagyon tetszik és meg van elégedve, de szerintünk a koronát legalább ki kéne fizetni, mert azért neki is fizetni kell. Majd ma megemlítjük neki, ha tiltakozik, akkor annál jobb. Tegnap este Runnyaival vacsoráztunk hármasban, nagyon jól mulattunk, ő is szeret minket és mi is őt, a legjobb barátunk itt Rómában. Nem hittük volna, hogy egy nálunk jóval idősebb emberrel ilyen jóban leszünk. О is adott egy pár milánói címet és azt mondta, hogy rém ronda város. Pá-pá, nagyon sokszor csókol Benneteket Zsuzsa Sok ölelés Matyi 106. Róma, 1950. február 1. Édes Mamikdm és Apu, most rohanvást írok csak, végre tegnap este Matyi aláírta a szerződést. Olyan jó, hogy az hihetetlen, heti 22.000 líra+napi 4.000 hotelpénz, amit szintén pénzben adnak, és oda megyünk lakni, ahova akarunk. Ebből meg akarunk spórolni legalább havi 100 ezret. A szerződésben benne van, hogy Matyinak akkor kell dolgozni, mikor ők akarják, akár éjjel is, nincs munkaidő kikötve. Ma délután 3.20-kor utazunk, kb. éjfélre érünk oda. Másodikon, gyorsvonattal megyünk, Matyi jegyét ők fizetik, azonkívül már a mai napot is fizetik, ma délben adnak pénzt. Tegnap este még elvittük Sandróékhoz a koffereket, mégis vettünk egy újat is, 1.600-ért és abba is pakoltunk. így náluk az újjal együtt három koffer marad és mi csak a disznóbőrt visszük, meg az aktatáskát. Sandrónak Matyi megmutatta a szerződést, hogy nincs-e benne valami kitolás, de azt mondta, 216
