Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)

1949

LEVELEK RÓMÁBÓL ördögfióka kislány, a „tanítvány”. Rém komisznak látszik, kijelentette, hogy ő könyvből nem tanul, csak társalogni kíván. Matyi szólt hozzá egy pár szót angolul, de csak kedvesen visszamosolygott, nem tud, úgy látszik, egy mukkot sem. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ebből, a kislány még inkább kamaszkorban van, pedig már tizennyolc éves és most fog érettségizni. Matyi kihullatja mérgében megmaradt pár szál haját is, amíg ezt megtanítja angolul. Viszont hetenként két órát valahogy csak ki fog bírni és a pénzt felveszi. Óránként 300 lírát fognak fizetni, elég kevés, de üsse kő, nem válogatunk és ez is valami. Ma­tyi Mr. Mecston volt angol tanárának a módszerét fogja követni, olvastat a nővel, kijavítja a hibákat és aztán próbál beszélgetni. Tiszta szerencse, hogy a lány nem akar nyelvtant tanulni, mert akkor kitörne a botrány, mivel azt Matyi se tudja. Az órák majd december elején kezdődnek, akkor telefonálnak majd. Lakásügyben Feliciék mellett döntöttünk, senki se fűt itt, nagyon jól megleszünk mi is fűtés nél­kül. Az olaszok ugrálnak örömükben, ha hideg van, ezeknek luxus a hideg és nem rontják el fűtéssel. Egy pár napra itt van most Feliciné nővére, vagy mije, Palermóból. Tűzrőlpattant menyecske, a férje szicíliai. Fantasztikus hely lehet, okvetlenül el szeretnénk menni oda. Mesélik, hogy Giulianót78 soha nem fogják elfogni, mert egész Szicília kivétel nélkül mellette van és a rendőrség nem tehet semmit. Ö nyugodt pléhpofával jár-kel, bemegy még Palermóba is, senki nem jelenti fel, és ha a carabinierik találkoznak vele, nagy ívben kikerülik, nehogy lelőjék őket. Ez a nő, Feliciné nővére folyton köt, mégpedig olyan gyorsan, mint egy motor. Az egyik kötőtűt a hóna alá veszi, és a másikkal mozog, de egész máshogy, mint ahogy mi kötünk, ilyet még nem láttam. A pamut a csuklóján lóg egy kariká­ról, ez nagyon praktikus, nem gurul el és folyton jön róla a szál. Egy üzletben ajándékba adják ezt a pamuthoz, most én is szeretnék valamit kötni, hogy kapjak ilyet. [...] Apunak igaza van, hogy lusta disznók vagyunk, mert nem nézzük Rómát, de most minden va­sárnap el fogunk menni valahová. Csak most mindig esik és a múzeumokban ilyenkor odafagy az ember lába és rém barátságtalanok. Azért már egész jól ismerjük Rómát, az utcákat és a palazzókat kívülről, meg az egész Fórumot és környékét, csak még rengeteg múzeum és templom van, amit meg kell nézni. Pá-pá, Mindkettőtöket sokszor csókol szeretettel Zsuzsa Csau-csau Matyi 88. Róma, 1949. november 30. Édes Mamikám és Apu, most rengeteg dolgom van, mert csináljuk a könyvfestést Sandróéknak /Alessandrini/. Az első há­rom, amit ideadtak, kész lett és elvittük hozzájuk. Nagyon jók lettek, lemostuk alkohollal, utána elő­rajzoltam és kifestettem. A legjobban sikerült a Ramuz verseit díszítő művem, előzőleg elolvastam a verseket és gyönyörűek. Az egyikhez volt egy illusztráció, nyári uzsonnát visznek a mezőre, ebből csinál­tam ezt a kis díszt. Persze ki van festve, és így nagyon helyes. Verhaeren verseihez egy kis holland lányt festettünk és egy római könyvhöz egy kövér pap bácsit, szintén egy illusztrációról. Tegnap telefonáltunk 78. Salvatore Giuliano: közismert szicíliai maffia vezér, 1950-ben halt meg I76

Next

/
Thumbnails
Contents