Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)

1949

LEVELEK RÓMÁBÓL Most kaptunk az Ivántól /Szilárd/ egy remek levelet rajzokkal, amint pulik repülnek Rómába. Remélem, ez valóra is fog válni, bár irtó disznóság, hogy maga a puli egész olcsó és mire ideér, a tízszeresébe kerül. Amint megtudunk valamit, azonnal írunk. Pá-pá, sokszor csókol és vau-vau Zsuzsa, Maty 80. Róma, 1949. november 2. este Édes Mamikám és Apu, megkaptuk ma a 29-én írt leveleteket, ne aggódjatok, ha egy hétig nem írunk, ez mindig azt jelen­ti, hogy sok dolgunk van. A múlt előtti héten egymásután két levelet írtam és aztán egy hétig egyet sem, de nem történt semmi különös. Ma végre sikerült beszélni az amerikai nővel telefonon. Holnap találkozunk vele és úgy látszik, nagyon érdekli a puli, mert először azt mondta, hogy lehet, hogy el kell utaznia ma Velencébe és akkor csak egy hét múlva fog ráérni. De mégse utazott el és délben ő hívott fel minket. Először azt kérdezte, hogy mennyibe kerül, Matyi alig merte megmondani, hogy kb. 100-120, de úgy látszik, ez nem sok neki, mert meg se rezdült. Holnap, ha meglátja azt az édes fekete szőrcsomót a fényképen, biztos megőrül. Én egész oda vagyok, hogy nekünk nem lehet ilyenünk, de most igazán szó se lehet róla. A nő egy olyan vén satrafa lehet, vénkisasszony és mindig azt mondja yes helyett, hogy jeece... Majd holnap megszemléljük őt, a Grand Hotelben lakik. Moore-nénak is megmutatta Matyi a puli fényképeket és ő egész megrémült, hogy micsoda alvilági szörny ez, még sose látott ilyet. Egész guszta lesz, ha majd kimegyünk a repülőtérre és fogadjuk a pulikat. De lehet, hogy házhoz szállítják. Mamikám, most a legnagyobb gond, hogyan lehetne ezen keresni is, nem lehetne valami közönséges ládába feladni őket és akkor nem kell speciális kosár és esetleg nem lehet lealkudni a pulikból? Nem hiszem, hogy most olyan nagy kereslet lenne irántuk. Mert mi nem mertünk sokat mondani a nőnek, attól féltünk, hogy egyszerűen kiröhög. De még nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy egyeseknek mennyi pénzük van. Nekünk egy puli ára egy hó­napi megélhetés és azt gondoltuk, hogy ennyit senki se hajlandó adni egy kutyáért. Most a legjobb az lenne, ha ő ideadná a pénzt, hogy mi fizessük itt be, akkor majd tanácsot kérünk a hozzáértő barátunktól, hogy pontosan mondja el azt a lehetőséget, hogy itt befizetni lírában és ott forintban kifizeti a Nemzeti Bank. De majd holnap meglátjuk, végeredményben lehet, sőt nagyon valószínű, hogy a nő nem bízik meg ennyire bennünk. Moore-ékkal irtó mázlink van, nagyon tetszik nekik a portré, tegnap Matyi megint festette. Csak a nő volt otthon és Matyinak bele kellett rajzolni a vendégalbumba. Először a nő csak meg­mutatta neki, mindenféle rajzok és beírások vannak benne hírességektől, többek közt Vince is csi­nált egy kis rajzot, Pascal filmrendezővel volt ott és ebéd után aludtak. Azt rajzolta le, amint Pascal a könyökére dőlve alszik, annyit írt alá, hogy Vincent К. Ügy látszik, a képei alá is ezt írhatja, hogy esetleg össze ne tévesszék Van Goghgal. De igazán nem szabadna rosszmájúnak lennem Vincével. Moore-né felszólította Matyit, hogy ő is rajzoljon bele, erre ijedségében megizzadt, de összeszedte 164

Next

/
Thumbnails
Contents