Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)

1949

EZERKILENCSZAZNE«ENKE с 49-Róma, 1949. augusztus 1. hétfő Édes Mamikám és Apu, ma megkaptuk itt az első levelet, sajnos még nem tőletek, hanem Jenőéktől, ők utánunk küldtek több levelet. Bélától egy lapot, Magda nénitől egy római címet és T. /Triznya/ Anyu egy levelét, amit még elindulásunk előtt írt. Jenő kétségbeesetten ír Sophieról /a bőrönd/, szegényke, úgy lát­szik, nagyon beteg, Jenő fűhöz-fához rohangál. Én nem is akarok rá gondolni, úgy sajnálom, ilyen távolból úgyse segíthetünk rajta. Ok még azért is odavannak, mert egy hete semmi hírt nem kaptak a szüleiktől, pedig ők naponta irkáinak expressz leveleket. Nem tudom mi lehet, nagyon várunk már mi is Tőletek levelet. Remélem, Ti megkap­játok a mienket, azt mondják, öt-nyolc nap is beletelik, amíg odaér egy levél és nem érdemes re­pülőpostával feladni, mert csak egyszer egy héten megy repülő. Szombat délután meg voltunk hívva Virányi­­ékhoz, rém messze laknak, a Ponte Milviónál. Tamás elmagyarázta, hogy először szálljunk fel a Circolare Sinistrára, aztán a Flaminiónál az egyes­re és az egyes végállomásánál ő fog várni. Ekkora és ilyen bonyolult kirándulást még nem tettünk de sikerült, odaértünk a végállomásra, ott várt Tamás. Ezután még fel kellett szállni egy buszra, ami felmegy a hegyre. Ott is kanyarogtunk, szó­val egyedül soha nem találtunk volna el. Egy kis házban laknak, olyan modern féle, de minden el van romolva. Egy pici lyuk szoba van és egy még kisebb előszoba, alig tudtunk leülni ennyien. A mama a legszimpatikusabb, ő pusztán nevel­kedett és nagyon szereti az állatokat, a gyerekek nem. A papa szegény meghalt, mikor Rómába érkeztek, hirtelen. Szörnyű tragédia, egy asszony itt marad két kamasz gyerekkel és persze a papának volt a sok protekciója és biztos már nem lennének itt, ha élne. Persze nagyon panaszkodnak Rómára és az olaszokra, hogy milyen nagy a drágaság, de azt hiszem, kissé élhetetlenek, mert ők csak ideiglenesen laknak abban a lakásban, augusztus 10-én megint visszaköltöznek ide a panzióba. Nem értem, hogy nem tudtak tíz hónap alatt valami albérletet találni, ami olcsóbb. Ez, ahol most laknak, a Farkas Charliéké, akik elmentek nyaralni „autóstoppal”. Mi csak tátottuk a szánkat, hogy micsoda élelmes, sőt túl élelmes emberek vannak. Ezek hárman ki­állnak az országútra és amelyik autó felveszi őket, azzal mennek. így Velencéig elvándliznak és onnan vissza. [...] Beszélgettünk Virányiékkal, a mama nagyon helyes, remek történeteket mesélt az olaszok Szötiyi Zsuzsa Rómába érkezésük után

Next

/
Thumbnails
Contents